Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

nekiütköznek a tartály falának, akkor a newtoni mechanika ismeretében le tudjuk vezetni az cssznyomás értékét, s abból a Boy le—Mariotte-törvényt. A molekulák rendszertelen mozgásából származó értékének meghatározását könnyebbé, érthetőbbé tesszük, ha ismét egy modellel szemléltetjük az elvont jelenséget. Itt látható egy elektromos árammal működő rázógép (3/a. ábra), amely felett üveghengerben apró golyócskák — „molekulák'' — vannak. Ha az áramot bekapcsolom, akkor a membrán által átadott rezgés a golyócskákat ide-oda mozgatja. Ha növelem a feszültséget, akkor ez a mozgás intenzívebb lesz. Megfigyelhetjük a következőket: 1. az állandó „nyüzsgő"* mozgás modellel előállítható (3 a. ábra). 2. A golyók sebességei különbözőek (3 b. ábra). 3. Kartonlapot helyezve a golyócskák útjába, azok azt állandóan „lökdösik" — nyomják. Ezek után határozottabban mondhatjuk, hogy ha létezik molekulamozgás, akkor létezik mozgásukból származó nyomás is. Számítsuk ki ezt a nyomást az eddigi elméleti felkészültségünkkel. 3. a. ábra 3. b. ábra * A nyüzsgő mozgást fényképen a golyók sokasága miatt nehéz illusztrálni, a valóságban kis feszültség mellett is élethűbb a rendszertelen mozgás. 8i