Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

A legfontosabbat a hallgatók és az intézmény közötti nagy távolságban látjuk, mely lehetetlenné teszi a gyakori — ha nem is állandó — kapcsolatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy arra kényszerülnek a hallgatók, hogy csak a jegyzetekre, illetve tankönyvekre támaszkodjanak a vizsgára való felkészüléskor. A konzultáció — mely csak a nevében sejteti, hogy a hallgatók által már tanulmányozott anyag egyes vitás kérdéseinek megbeszélése — sem tölti be feladatát. A konzultációk sok helyütt anyagsummázó kiselőadások vagy jobb esetben beszámoltatok, de semmiképp sem tudják pótolni azt, amit a levelezők a nappali hallgatókkal szemben elmulasztottak (magyarázat, bemutatás, gyakorlás). A hallgatók és az intézmény közötti kapcsolatot teremthetné meg a televízió, mely „lényegénél" fogva szinte egyenesen a távoktatás céljaira termett eszköz. Közismert és jellemző tulajdonságai különösen alkalmassá teszik a levelező oktatásban való felhasználásra" [37], A televízió segítségével jól szemléltethető előadásokat, kísérleteket lehetne közvetíteni. Sugározhatnának nyelvleckéket — hisz a levelező hallgatók a nappaliakkal azonos értékű diplomát kapnak, a nappali hallgatóknak viszont idegen nyelv tanulása is kötelező — gyakorlati foglalkozásokat, üzemlátogatásokat, bemutató tanításokat stb. A hallgatók ún. távoktatásának világviszonylatban már jelentős sikerei vannak. A Szovjetunióban [38], Lengyelországban, Amerikában, Angliában, Japánban, Franciaországban és Olaszországban is azt igazolják az eddigi tapasztalatok, hogy a levelező oktatás televízió oktatással való kombinálása rendkívül előnyös. A televíziós és a hagyományos módszer kombinatív alkalmazása látszik legeredményesebbnek az oktatás minden területén. A televízióban rendkívül sok pedagógiai érték van. Az is kétségtelen viszont, hogy ezeket az értékeket a szakember, a nevelő hamarabb felismeri, jobban ki tudja használni. Természetesen csak abban az esetben lehetséges mindez, hogyha a pedagógus maga is képzett az ún. televízió-pedagógiai területén is. A televíziós oktatás ui. nem illeszthető be egyszerűen az oktatás hagyományos rendszerébe. A televízió alkalmazása az oktatás eddigi módszereinek átalakítását teszi szükségessé. Mindezek ugyanakkor azt a feladatot is megfogalmazzák, hogy a pedagógusjelölteknek meg kell ismerniük a televízió-pedagógiát, már a tanító- és tanárképző intézetekben, illetve a régebben végzett pedagógusok számára lehetővé kell tenni,, hogy továbbképzésük során a televízió pedagógiai felhasználását is elsajátíthassák [39]. A pedagógiai tárgyak és a szakdidaktikák tág lehetőséget kínálnak a pedagógusképző intézetekben arra, hogy a jelöltek felkészüljenek a televízió eredményes felhasználására. Az Egri Tanárképző Főiskolán is történtek ilyen irányú kísérletek, melyekről a Köznevelésben (1965. 17.) számoltunk be. Igyekeztünk a hallgatókkal megismertetni a televízióban rejlő pedagógiai lehetőségeket, az oktató-nevelő munkában való alkalmazás technikáját, a kollektív vétel megszervezését, a televíziós óra módszertani problémáit [40], 54