Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

A TELEVÍZIÓ OKTATÓ MŰSORÁNAK DIDAKTIKAI ÉS NEVELÉSI FUNKCIÓI Dr. NAGY ANDOR Szuperszonikus repülők hasítják az eget, az elektromos számológépek bonyolult műveleteket végeznek, az atomenergiával hajót hajtanak, be­pillant a kamera a hold titkaiba, sétát tesz az ember az űrben . . . Az emberiség tekintélyes része csak a legalapvetőbb praktikus isme­retekkel rendelkezik, embermilliók nem tudnak írni és olvasni, tömegek élnek szinte állati sorban, teljes szellemi sötétségben, tudatlanságban, el­maradottságban . . . S mindezek a képek korunkat, a mát jellemzik. Az élet egyre nagyobb feladatok elé állítja az embert, mondhatni mértani haladvány formájában növekszik a világról alkotott ismeretanyag, mit el kell sajátítani. A fej­lődés szükségessé teszi, hogy az ember állandóan képezze magát, hiszen az a tudásanyag, mellyel az apák rendelkeztek, a fiak számára csekélynek bizonyul. „Korunkban nemcsak olyan intézmények és eszközök után kell néznünk, amelyek az emberek számára lehetségessé teszik a tanulást, hanem olyanok után is, amelyek a tanulást a tömegek számára elkerülhe­tetlenné teszik" [1], Az iskolának meg kell tanítani az embereket tanulni, hiszen egyes kutatók szerint pl. egy ma végzett mérnök szaktudása cca. 20 évig teszi őt alkalmassá arra, hogy hivatását gyakorolja, ami egyben azt is jelenti, hogyha közben nem képezi magát — ami szinte elképzelhe­tetlen, hiszen az élet kényszeríti, hogy képezze magát — elveszti mérnöki képzettségét. A probléma bonyolultságát növeli az a tény is, hogy az iskola sem tudja már tananyagába sűríteni a szükséges ismereteket, illetve arra kényszerül a pedagógus, hogy azonos tanítási idő alatt az eddigieknél több ismeretet adhasson át tanítványainak. Űj módszerek alkalmazásával könnyebben, gyorsabban, de ugyanakkor hatásosabban kell tanítania. Más­lészt az ún. „hagyományos" tanítási eszközök és módszerek nem képesek a megnövekedett feladatokat maradéktalanul kielégíteni [2]. „Űj didak­tikát az új iskoláknak!" jelszótól visszhangzik a világ. Az oktatás szük­ségszerű korszerűsödése mellett új oktatási eszközök és segédeszközök is helyet kérnek maguknak az iskolában. W. Schramm [3] az oktatási eszközöket négy „nemzedékre" osztja. Az első nemzedékhez tartoznak a gépek feltalálása előtt alkalmazott esz­közök. a képek, térképek, kéziratok, grafikus ábrák, kiállítási modellek, falitáblák, bemutatások, dramatizálások . . . 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom