Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

kodott, és abba a helyzetbe hozta, hogy ettől kezdve mindenféle kőzet, érc, víz a híres kémikusok, Westrumb és Klaproth szerint vizsgáltathassanak". Az ő felfogását tükrözi a Gubernium egyik körlevelében egy mondat, mely a kolozsvári kémiai iskola feladatát summázza: „az értzek, fődek, növevények', vizek nemeinek ismertetése, azoknak részekre való fel óldozása, és mint mesterségi, mint gyakorlati vagy orvosi használása a bányászati tudományokkal egygyütt tanittassék" [67]. Igyekezett a tanszék felszereltségét Erdély jobb megismerésére, s ezen túlmenően a termelés jobb alátámasztására felhasználni. Javaslatára a Gubernium körlevélben fordult az erdélyi hatóságokhoz, közölve, hogy ,,ezen iskola Kolosvári Akadémiában olly hellyes állapotban vagyon, mely által nem tsak az Ifjúság az említett tudományokban nagy haszonnal a Hazának jövendő szólgálattyára készíttethetik, hanem a természetnek fellyebb meg jegyzett és ezen Hazában igen számosan elterjedett ajándék! is a Chymia által szükséges vizsgálás alá vétethetnek, azoknak hasznai, s jövendőbeli használhatóságai fel fedeztethetnek és azokból az egész Közönségnek hasznos utasítások adathatnak". Utasítást kaptak a hatóságok, hogy „a környékben található természeti ritkaságokból, fő képpen a hasznos, de talán eddig még nem elegendő képpen ismert savanyu vizekről" tegyenek jelentést [68]. Moger tehát igyekezett a tanszéket Erdély természettudományos felfedezésére átállítani. Elgondolásai nagyon hasonlítanak ebből a szempontból Kitaibel Páléhoz, aki ugyanebben az időben a pesti egyetem orvosi karának kémiai tanszékén működve nyerte el az utókortól ,,a magyar föld felfedezője" megtisztelő elnevezést. Kitaibel is próbálkozott ez irányban nagyarányú szervező munkát is végezni, de ugyanúgy, mint Moger, igen kevés eredménnyel. Az erdélyi megyék közül is csak egy válaszolt, az is negatív jelentést adott [69]. Annyiban is lehet Mogert Kitaibelhez hasonlítani, hogy maga is végzett önálló gyűjtőutakat [70], azonban ezeknek mennyisége, s még inkább eredménye még csak nem is hasonlítható Kitaibel fáradhatatlan, maradandó tudományos értékű működéséhez. Különösen kevés az, amit ő maga mint kémikus tett. Nincsenek adatok arra, hogy a laboratóriumában valaha ő maga ásványvizeket vizsgált volna, csak más analíziseit vizsgálta felül (pl. Gergelyffi homoródi analíziseit [71]). Ugyanígy csak egy esetet ismerünk, amikor ércet, illetve az ércből előállított fémet analizált meg, akkor is azonban olyant, amelyet más (Benkő József, a neves botanikus) küldött be, s csak a beküldő eredményeinek felülvizsgálata volt a feladata [72], Az elvégzett analízisei annyiban is hibáztathatok, hogy csak kvalitatív jellegűek, emiatt már nem feleltek meg a kor színvonalán álló analitikai kémiának. Nem lehet tagadni, hogy Moger tett lépéseket az irányban is, hogy a tanszék feladatát jelentő kohászati kémia iránt is mutasson érdeklődést. Nem sokkal kinevezése után már kért engedélyt, hogy Zalatnára utazhasson, hogy megismerje az erdélyi bányászat és színesfémkohászat középpontját [73]. Ez az út meg is valósult, ahogyan az a benyújtott útiszámlából is kiderül [74], ennek a látogatásnak legfőbb eredménye azonban nem a kohászat jobb oktatása terén nyilvánult meg, hanem abban, hogy meg313-