Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Nemcsak azokat az eszközöket és anyagokat vették meg, amelyeket Etienne fentebb említett tervezetében láthattunk, hanem kiegészítették azt a kohászati gyakorlatok kellékeivel. Ezeknek a költsége összesen 615 Ft 44V2 krajcár volt. Szerepeltek ebben fogók, keverők, vaskanalak, tégelyek, rézformák és sokféle egyéb eszköz, de anyag is, mint pl. 190 font ólom és 96 font vas, 25 font salétrom stb. [31]. Ezekből az adatokból az egész leltárt összeállíthatjuk. Sokoldalú vizsgálatokra alkalmas laboratórium képét alakíthatjuk ki magunkban. A felszerelés azonban így sem volt arányban azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az alapítvány lehetővé tett, hiszen a laboratórium berendezése nem tett ki többet, mint a tőke egy fél évi kamata. Igaz viszont, hogy a királyi alapítványt egyes erdélyi főurak maguk javára akarták hasznosítani. Még meg sem történt Etienne kinevezése, máris kiderült, milyen érdeke volt egyeseknek, hogy ne az eredeti császári elgondolást (az összeg kiosztása) érvényesüljön, hanem az, hogy az összeg egyben maradjon, mint „'kémiaikohászati alap". Bánffy György gróf, a kolozsvári Bánffy-palota építtetője, az akkori gubernátor az egész összeget viszonylag alacsony kamatláb mellett kölcsön kérte: „Véletlenül reám következő terüknek lefizetését látván szükségeseknek, mivel most hirtelen annak lefizetésére magamat elégtelennek esmérem, kívántam a Felséges Királyi Guberniumnál az aránt magamat jelenteni, hogy azon 45 000 forintokat, mellyeket az Uralkodó Felség az úgy nevezett Chimica Tudomány itten Kolozsvárott léendő fel állítására engedni méltóztatott, esztendőnként szokott 5 pro cente Interes fizetése mellett nékem által adni méltóztasson", s ennek fejében a gyalui dominiumának fele részét lekötötte [32]. Bánffy gróf nevezetes volt arról, hogy hihetetlenül sokat költött, csupán kolozsvári palotájának konyhájára évi 10 000 forint ment el [33]. Természetesen a gubernátor kérését a gubernium egyetlen tagja sem merte ellenezni, így végül az udvar sem tett észrevételt a kölcsönadás ténye ellen. Még azt a feltételt sem érezték helytelennek, hogy a gubernátor kikötötte, hogy „az egész Capitalis . . . mind addig ne mondassék nállam és Maradékimnél, míg a' meg fizethetés környül-állása és félelme meg nem lészen". így a hatalmas összegnek számító alapítványból hosszú ideig csak a kamatokat lehetett felhasználni. Ez egymagában is tekintélyes összeg volt, elegendő lett volna egy teljesen felszerelt intézet fenntartására, azonban elég kevés volt egy egészen új berendezésére. Emiatt a gazdag alapítványból létesített tanszék állandóan filléres gondokkal küzdött, volt amikor a professzorok fizetésének kiutalása is nehézségbe ütközött. Részben azért is, mert sokszor a kamatok megfizetésével is voltak fennakadások. Közben megindult az előadások tematikai előkészítése is. Etienne erre vonatkozó felterjesztéséiben jelentette, hogy előadását három részre kívánja tagolni: 1. A fémek felismerése, megkülönböztetése elméletben és gyakorlatban. 2. A kövek és földek ismertetése. 3. A sók, „amely tan az egész kémiai tudomány alapja" [34], 20" 307