Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

1856-ban ismét a jobbágyság kérte az elkülönzés végrehajtását, meg -a homoki dűlőkből dinnye alá feltört határrészeknek számukra való juttatását. 1864-ben hozta meg ítéletét az elsőfokú bírói fórum, a megye alispáni bírósága. Ítélete szerint a homoki dűlők dinnyeföldjei majorsági •eredetűek, azokból a jobbágyság nem kap semmit. A telki állomány 39,5 telek. A hiányzó 12,5 telek „behúzása" 1848 előtt történt, azoknak az úrbériséghez való visszacsatolásáról tárgyalni sem lehet. A 80 majorsági zsellér közül a bíróság 30-at úrbérinek, 50-et majorságinak nyilvánít, így az úrbéri zsellérek száma 65-ről 95-re emelkedett. A 275 hold maradványföld az összes telkesgazdák között „birtokarány

lag" kiosztandó, holdankint 12 Ft 80 kr. váltságdíj ellenében. Demjén Az egri püspökség hegyes-erdős határú faluja. Az 1860. évi tagosítási •egyezség szerint belsőségben 50 hold, külső tartozékokban 256 hold maradványföldet találtak. Utóbbiakból a telkesgazdák 100 holdat 200 hold legelőért visszaadtak a földesúrnak, ezek után váltság nem járt. A fennmaradó 156 holdat a falujukban jobbágytelket is bíró ügyvédjüknek, Eisenjnann Jánosnak adták el holdanként 10 Ft áron azért, mert ők maguk képtelenek voltak a váltságösszeget megfizetni. Domoszló Ebben a hegyes-erdős határú szőlőtermelő faluban 1744-ben a földesurak úgy osztották fel az addig közösen bírt határt, hogy annak egyik felét a földbirtokos Haller família kapta, másik felét a Nyáry-örökös négy linea további négy részre darabolta. E felosztás csak a szántóföldekre és rétekre terjedt ki, az erdőre nem. A közös erdőhasználatból eredő visszásságok kiküszöbölésére 1793-ban a közbirtokosok egymás közt arányosítási pert kezdeményeztek, minek folytán az erdők felosztása is megtörtént. Az elkülönzési per 1856-ban indult meg. Az 1860-ban kötött megegyezés szerint a terjedelmes — 1002 hold — kiterjedésű maradványföldeket használóik akár készpénzzel, akár földrészletük egyharmadának visszabocsátásával válthatták meg. Ecséd Az 1837. évi úriszéki tárgyaláson a közbirtokos földesurak képviselője •csodálkozását fejezte ki azért, mert a mérnöki felmérés 452 hold maradványföldet mutatott ki. Ügy tudja, hogy itt sohasem apasztották az úrbéri földeket. 1772-ben a határ felméretvén, a 48 telek után minden jobbágy .illetősége pontosan kiadatott, sem több, sem kevesebb. Ha tehát most az úrbériséget meghaladó maradványföldek is vannak a jobbágyok kezén, ez a többlet csakis majorsági földek elfoglalásából keletkezhetett. Annál könnyebben történhetett ez, mivel maguk a földesurak nem laktak a községben, itt csak tisztjeik kormányoztak, akik nem biztosították kellő figyelemmel a majorságföldeket földesuraik részére. A jobbágyok válasza 17* 259