Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

— a már megfizetett váltságért megkapják államkötvényekben azt az: öszeget, amelyet most földesuraik: kapnának az államtól, ha nem történt volna örökváltság [109], A kérdés elodázása végül is nagyon hosszú várakozásra ítélte a magukat joggal megcsaltnak érző váltságosokat: a már megfizetett váltságaiknak az országos földtehermentesítési alapból valómegtérítéséről csak az 1868. évi XXVIII. t. c. intézkedett [110]. =?Í * * Dolgozatunkban azt az ellentétes irányba ható küzdelmet kívántuk érzékeltetni, amely a földesurak és a volt jobbágyök között 1848—49-ben folyt a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáért. Mit akartak elérni a földesurak, miért harcoltak a parasztok? Törekvésük célját nézve, egy dologban megegyeztek. Mindketten a tőkés termelés feltételeiért küzdöttek. De a közös törekvésük mellett szükségszerűen más érdekek irányították a földesurakat, és más érdekek vezették a volt jobbágyokat. A földesurak — mint láttuk — olyan jobbágyfelszabadítást akartak., amely biztosítja a földesúri gazdaságok, a földesúri jövedelmek, a földesúri (leigázó) kizsákmányolási módszerek maximális fennmaradását. Ezért vitattak maguknak minden olyan területet, amelynek úrbéri voltát megtámadhatatlan bizonyítékok nem igazolták, ezért ragaszkodtak — a lehetőségekhez képest — régebbi gazdasági és személyi kiváltságaiknak fennmaradásáért. A volt jobbágyok ezzel szemben szintén — az adott körülmények között elérhető —- maximális lehetőségekért küzdöttek. Régi sérelmeik orvoslásával is sajátjukká akarták tenni mindazokat a földeket, melyek valaha az ő kezelésükben voltak, tulajdonukként akarták elismertetni mindazokat a területeket mélyek ugyan nem tartoztak telki állományukhoz, de az ő birtokukban voltak. Küzdöttek a legelőkérdés igazságos megoldásáért, a szőlődézsma eltörléséért, az erdőosztásért, a földesúri monopóliumok eltörléséért, a teljes jogegyenlőségért. Kutatásaink során izgató kérdésként vezetett: vajon Heves megyében a parasztság törekvéseiben szerepelt-e a már régebben is földesúri kezelésben volt allodiális földek felosztása. Találunk-e igazoló adatokat arra,, hogy a megye parasztsága a nagybirtokrendszer felszámolására, megdöntésére törekedett volna? A gyöngyöstarjáni földfoglalás vizsgálatánál bebizonyosodott, hogy itt nem a majorsági földek erőszakos elfoglalásáról, hanem a tagosítás alkalmával rajtuk esett sérelem orvoslásáról volt szó. A tiszasasi legelőfoglaláshoz is a régebbi legelőelkülönözés igazságtalan volta adta a tápot. Párád és Bodony legelőfoglalása is azt a régi gyakorlatot szerette volna visszaállítani, mikor még a legelő és erdő közös használatát nem akadályozta a földesúri tilalomfa. Ezek az esetek tehát nem bizonyítanak a nagybirtokrendszer megdöntésére irányuló törekvések mellett. A curialisták szolgálatmegtagadásai ugyan a majorsági földek tulajdonba vételével voltak egyenlők, de ebben az esetben sem lehet föld246-