Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

debrő, Feldebrő úgy Kál helysége lakosainak önkéntes, erőszakos lépéseiket, foglalásaikat, erdőpusztításaikat, az úri javaknak bitorlását, továbbá az elöljárók elnézését, az őrök elrémítését, halállal fenyegetéseit panaszolván vizsgálatot tétetni és a megszűnt vagyonbátorságot elégtétellel és az illetők megfenyítésével helyreállítani kéri" [61]. A rendelkezésünkre álló adatokból azt megállapítani, hogy a bepanaszlottak telkes jobbágyok, vagy szegődményes zsellérek voltak-e, nem tudtuk. Mindenesetre akár ezek, akár azok, akár a falusi lakosság mindenrendű emberei is követték el azokat, itt már erősen érezhető a fennálló birtokviszonyok megváltoztatására irányuló törekvés. Az erdőhasználat kérdésével is foglalkozott az 1848. évi szeptemberi kormányjavaslat. Előrelépést jelentett a IX. t. c. 3. és a X. t. c, 4. §-aihoz képest annak kimondása, hogy az „úrbéri ölfavágás és összehordás kötelessége mind az elkülönzött, mind a még közösen bírt erdőkre nézve teljesen megszűnik, de a földesúr ezért is, mint elveszett úrbéri jövedelemért közállományi kárpótlást nyerend" [62], A végső döntést ebben a kérdésben is az 1853. évi úrbéri nyílt parancs és az ezt megerősítő 1871. évi 53. t. c. mondta ki. A nyílt parancs ide vonatkozó 10. és 11. §-ai azonban visszalépést jelentenek a 48. évi szeptemberi kormányjavaslattal szemben annak kimondásával, hogy „Ott, ahol a volt jobbágyok a faizás törvényes élvezetében vannak, számukra helyette azon földesurasági erdőből, melynek eddigelé a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rész leszen kihasítandó." De — és ez a lényeges eltérés —• „Az úrbéri törvényszékek . .. kötelesek... a viszontszolgáltatásoknak mivoltát kinyomozni... {és a) kitudott. .. erdőtért tekintettel a helyi viszonyokra és különösen az erdőnek minőségére s termési képességére, minden telekre nézve minősége aránya szerint megállapítani". Ez a gyakorlatban a parasztság megrövidítését jelentette, mivel az addig általuk élvezett mennyiség becsértékéből le kellett vonni a volt jobbágyok által kötelességszerűen gyakorolt erdei szolgáltatások becsértékét és csak az így fennmaradó különbséget kapták meg a lakosok. — Egyébként az úrbéri nyílt parancs is a kihasítandó erdőrész nagyságát telkenkint 2—8 holdban állapította meg azzal, hogy ennek alsó és felső határa a helyi viszonyoktól függően módosítható, azonban a 12 holdat nem haladhatja meg. Kimondta továbbá, hogy „8 zsellér számára egy egész telki illetőség lészen kiszabandó" [63], 5. A királyi kisebb haszonvételek élvezete Az 1848-as áprilisi törvények nem szóltak az ún. királyi kisebb haszonvételekről sem. Ide tartoztak: a bor-, ser- és pálinkamérés, húsmérés, malomtartás, vám-, rév-szedés, piac- és vásártartás, továbbá a vadászat, madarászat, halászat joga. Ezeket a jogokat évszázadokon keresztül a földesurak vagy saját maguk vagy bérlőik útján gyakorolták, azon a jogi alapon, hogy ezeket a királyi jogokat a királyok adományozták nekik a földbirtokkal együtt. 23S-