Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak", de a legelő- és erdőelkülönítéskor a maradványföldek után legelő-, illetve erdőilletményre igényt nem emelhetnek [17], A nyílt parancsnak ez a rendelkezése visszalépést jelentett nemcsak Deák szeptemberi törvényjavaslatához, de még a földesúri érdekeket meszszemenően oltalmazó 1836. évi úrbéri törvényekhez képest is. Ugyanis a Deák-féle törvényjavaslat a maradványföldek állami kárpótlását irányozta elő, az 1836. évi X. t. c. 7. §-a pedig kötelezte a földesurakat, hogy a maradványföldekhez elkülönítés esetén szabályos legelőilletményt csatoljanak. * A jobbágyok többsége az úrbériségre való hivatkozással akart a kezelésében levő földjeinek tulajdonosává válni. Voltak azonban olyanok is, akik ehhez a jogalapot nem a törvényből, hanem saját igazságérzetükből merítették. Nem azon vitáztak, hog}' földjük úrbéri-e vagy majorsági, hanem azt kérték, hogy ezután minden szolgáltatás alól mentsék fel őket. Az igazságügyminiszter 1848. június 5-én arról értesíti a megyét, hogy „. . . a kebelökbeli Gyöngyös városa lakosai Bagi Ferenc és Megyeri Józsefnek több polgártársaik nevében beadott folyamodványát, melyben az úrbéres viszonyokat megszüntető törvény alapján Gyöngyös városa lakosait, valamint a gyöngyösi úgy Gyöngyöshöz tartozó faluk, s pusztákbeli birtokaiktól, a megyei küldöttség kijelentése szerint ezentúl is fenntartandó bárminemű taksa fizetésétől és dézsma adásától felmenteni — esedeznek, — önöknek a végett teszem át; hogy a fennforgó körülményeket az illetőknek meghallgatásával megvizsgáltatván, azok iránt kimerítő véleményes jelentést tegyenek, egyszersmind pedig amennyiben a folyamodásban olyatén kitételek fordulnak elő mellyek a törvény iránti tiszteletlenséget árulván el, azon törvényes eszmével mi szerént senki magának bírája nem lehet meg nem egyeztethetők, ezeket a folyamodóknak addig is helytelenítsék" [18]. Heves község lakosai is az iránt folyamodnak az igazságügyminiszterhez, hogy ,,az úrbéri tartozásaikat megszüntető jótékonyság rájuk is terjesztessék ki". Az ig. min. ezzel kapcsolatban utasítja a megyét, hogy ,,az illetők meghallgatásával vizsgálja meg, hogy a folyamodók által bírt telkek úrbéri, vagy majorsági minőségűek-e". — A megye a kivizsgálást elrendelte. A tiszti alügyész a vizsgálat eredményéről 1848. szeptember 13-án a bizottmányi ülésen a következőket jelentette; „Mivel a panaszkodó hevesi házas zsellérek nem úrbéri, hanem majorsági telken vannak telepedve, részint szerződés, részint hűségük jutalmául kapták házhelyeiket, úrbéreseknek tekintendők nem lennének, adót sem fizettek, városi szolgálatot sem teljesítettek — nem eshetnek a 48-as törvény jótékonysága alá" [19]. Szép számmal akadnak aztán olyan jobbágyok is, akik nem vitáztak, nem kérvényeztek, egyszerűen határoztak és cselekedtek. „Tiszaszentimrei lakos Gyürky Klára, Sréter Mihály özvegye panaszolja a megyének, miként a tagosítás által neki jutott s két évig állandó használatában volt * Az 1848. évi törvények kiegészítésére, magyarázatára és a vitás kérdések végleges rendezésére az önkényuralom, ill. a dualizmus idején kiadott császári pátensek és törvénycikkek ismertetése és értékelése nem feladatunk. Azokra csak annyiban térünk ki, amennyiben dolgozatunkban felvetett problémáink megvilágítását elősegítik. .222