Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

majorsági földjét Tiszaszentimre jobbágyainak 3 egymás után következő évekre szerződés mellett haszonbérbe adta, kik az első évben a szerződés pontjait teljesítették is, most azonban ezt tenni vonakodnak, sőt mindennemű fenyegetődzéseket elkövetnek irányában azon esetre ha őket, kik magukat jelenleg e részben tulajdonosnak állítják — a törvény rendes útján háborgatni s attól megfosztani merészkednék. Ezen túlmenően majorsági rétjét is legeltetik" [20]. Br. Baldaccy földbirtokos azt panaszolja, hogy a sári és domoszlai udvari telkesek, szerződésbeli kötelességük teljesítését megtagadták. A dévaványai szerződés mellett földet bíró zsellérek pedig nem teljesítik a szolgáltatásokat [21]. „A gyöngyöspataiak — szól Batthyány Izabella grófnő jelentése — a majorsági földekről járó haszonbéri pénzt, s a termésnek 7-ét megtagadták. Sőt Kudelka Alajos szolgabíró azon intézkedésére, mely szerint a bíró a földeken levő termést összeírja, sem volt képes azokat behajtani —^ minthogy a bíró sem teljesíti az esküdt meghagyását" [22], A gyöngyöspatai volt jobbágyok igazukat az igazságügy-miniszternél keresik. Folyamodványukra az ig. min. utasította a megyét, hogy az ügyet vizsgálják ki, a gyöngyöspataiaknak viszont a megye útján meghagyta, hogy ,, . . . az ismét felterjesztendő jelentésre adandó rendelet vételéig nyugodtan legyenek, s a folyamodványukban foglalt fenyegetődzésekhez hasonlóktól törvény szigorúsága terhe alatt óvakodjanak" [23]. Hat gyöngyösi lakos — akik özv. Földváry Ferencnétől béreltek majorsági földet —• a haszonbér fizetését tagadta meg [24]. Madarassy János istenmezei középbirtokos pedig azt jelenti a megyének, hogy „több istenmezei és szederkényi eddig se velem úrbéri (hanem szerződéses A. F.) viszonyban volt lakosok az úri tartozások, megszüntetését oda magyarázzák, hogy mindennemű adóssági tartozásaikat megadniuk nem szabad" [25]. „gr. Károlyi György magának elégtételt adatni kér azért, mert a feldebrői lakosok a majorsági földjei bérbeadását tetleg akadályozzák. A földet kiosztó uradalmi tisztet szidalmak közt a hely színéről elriasztották, a vállalkozókat pedig összetöréssel fenyegetve elkergették" [26]. 1849. június 15-én tárgyalja a bizottmányi ülés br. Baldaccy Antal panaszát: „miszerint a szentiványi pusztáját a rékásiak több évek során haszonbérelvén, a kötött szerződés az idei szent György napkor kitelvén, most sem új szerződésre lépni, sem birtokát visszabocsájtani nem akarják" [27], Az itt ismertetett panaszok azt igazolják, hogy a volt jobbágyok a 48-as áprilisi törvények továbbfejlesztését, a tulajdon- és birtokviszonyok olyan megváltoztatását akarták, hogy a birtokukban levő minden föld, akár úrbéri, akár majorsági is az, váljon saját tulajdonukká. A kormány azonban élesen elhatárolta magát a parasztság minden ilyen irányú törekvéseivel szemben. A legsúlyosabb helyzetben a curiális zsellérek és a majorsági cselédek voltak. Ök a parasztság legelhagyatottabbjai a jobbágyfelszabadítás végrehajtása során szomorúan tapasztalták, hogy a gazdasági felszabadítá223-