Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Újabb adatok a bélcsatorna submucosájának a beidegzéséhez

mucosába fut, ahol egy szabálytalan, széles hálószemekből álló plexust képez. Viszont De Castro (1950) ellentétes állásponton van. Szerinte extrinsic eredetű afferens rostokon idegvégződések ismeretlenek. Hogy a submucosa kap-e idegrostokat a tunica muscularisból, ill. az Auerbach-f. plexusból, erősen vitatott. Horváth I. úgy nyilatkozik, hogy a Rajia ridibunda gyomrából sikerült olyan preparátumokat készíteni, amelyeken nemcsak a nagyobb idegtörzsek, hanem egyes idegrostok is átlépnek a körkörös izomzatból, ill. a plexus myentericusból a submucosába. Az átlépés rendszerint a capillarisok mellett történik és az idegrostok nemcsak az erek, hanem a submucosa szövetének a beidegzésében is döntő szerepet játszanak. Ugyanilyen állásponton van Iwanowa, T. S. is (1952). Viszont Temesrékási, D. (1955) fehér patkánynál, kutyánál, macskánál, vadgalambnál és emberi magzatnál az Auerbach-fonadék circularis átvágása után nem talált a Meissner-f. fonadékban degenerálódó idegrostokat, ami arra mutat, hogy legalább is ezeknél az állatoknál a submucosa az Auerbach-fonadék területéről nem, vagy csa,k csekély számban kap idegrostokat. Tudomásom szerint a halak bélcsatornáján még nem végeztek idegátmetszést, vagy más operatív beavatkozás után neurohystologiai vizsgálatokat. így a kérdést illetően saját preparátumaim alapján kell nyilatkozni. Az a megállapításom, hogy a submucosa fonadékába sem a capillarisok mentén, sem más úton nem érkeznek idegrostok az intermuscularis idegfonadékból. De mivel a körkörös izomzat emeletenként át van szőve a finom idegrostok dús hálózatával, és a submucosával közvetlenül határos felületen is ez a helyzet, egyes metszeteken úgy látszik mintha a sima izomzatból érkező rostok is részt vennének a submucosa fonadék felépítésében. Ilyenfajta képet mutat a 2. ábra. — Tüzetesebb vizsgálat után azonban kiderül, hogy ezeken a metszeteken a submucosa kötőszövetén egészen vékony simaizom réteg van. Ebben futnak a submucosa saját idegrostjait keresztező finom, leginkább magánosan haladó idegrostok, melyek azonban nem lépnek be a submucosa idegrostnyalábjaiba. — A submucosa idegrostjai tehát a bélcsatornán kívüli területről származnak és az intermuscularis fofonadéktól függetlenül hozzák létre a submucosa idegrost fonadékát. b) A plexus submucosus mikroszkópos képe A halak plexus submucosusára vonatkozóan eltérő véleményeket olvashatunk. Sukassew, Rina Monti (1895), Ábrahám. A. (1933) a submucosa fonadékban nem találtak idegsejteket. Ábrahám pl. a Tinea tinea, a Lota lota és az Esox lucius bélcsatornáját vizsgálva azt írja: ,.. . . a Meissner-féle fonadéknak megfelelő ideghálózatban pedig sem dúcokat, sem különálló idegsejteket nem sikerült impregnálnom." Ugyanekkor Kolossow és Iwanow (1930) az Acipenser ruthenus és a Silurus glanis esetében, a submucosa plexust alkotó idegrost nyalábok keresztezési pontjain ritkán, de elég gazdag sejtszámmal, dúcképződményeket írtak le, sőt megállapítják, hogy a plexus submucosusnak igen szembetűnő különbsége a plexus intermuscularissal szemben az, '475