Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs Tamás: Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására
9 C K s = -—— • 100 a -f b A koefficiens értékét százalékban kapjuk, hai c helyére a két társulásban előforduló közös fajok számát, a és b helyére a társulások teljes fajszámát helyettesítjük be. A képlet egyszerű és jól összehasonlítható eredményeket ad — addig, amíg azonos fajszámú társulásokat hasonlítunk össze. Azonban az a és b minél jobban különböznek, annál kevésbé használható az eredmény. Másik hiányossága, hogy nincs tekintettel a prezencián kívül semmire, nem veszi figyelembe a fajok gyakoriságát, állandóságát, vagy ritka előfordulását. A hiányosságok kiküszöbölésére többirányú kísérlet történt. Már Czekanowski és Kulczynski (1927) figyelembe vette a konstanciaviszonyokat. Verwandschaftskoeffizient-je (V): Vc c - + a b 100 9. A képletben c a közös fajok konstanciaértékeinek összegét jelenti az egyes társulásokban, a illetve b pedig az egyes társulások összes fajainak konstanciaérték összegeit. A számítás matematikai hibája, hogy az I-től V-ig terjedő konstanciaskála öt számjegye nem úgy aránylik egymáshoz, mint az általuk reprezentált előfordulási százalék értékeke (pl. a II. konstancia átlagosan a felvételek 30 százalékában való előfordulást, a IV konstancia 70 százalék előfordulást fejez ki!) Egyébként ez a számítás is csak azonos konstanciaösszegű társulások összehasonlítására alkalmas. Gleason (1920) és Gates (1948) ? konstanciaértékek helyett az általuk reprezentált százalékértékkel, vagyis a csoportrészesedés értékeivel számoltak, így reálisabb eredményt kaptak. Egyébként is őket kell tekintenünk a Jaccard féle képlet első alkalmazóinak a novénvtársulástanban. Csak a prezenciaviszonyokra használt képletük megfelel a Sörensen által alkalmazott képletnek, kissé más felírásban: Pc Pa + Pb + Pc K p = — 100 A konstanciaviszonyokat is figyelembe vevő képletben ugyanezen értékek csoportrészesedés összegükkel szerepelnek: Mc:2 Ma -f Mb + Mc : 2 A két módszernek (Czekanowski—Kulczynski, Gleason— Gates) közös hiányossága, hogy nincsenek tekintettel az abból adódó különbségre, hogy a közös fajok a két összehasonlítandó társulásban nem azonos konstanciával szerepelnek. Ezt kívánta kiküszöbölni Motyka (1951), majd Clausen (1957), azáltal, hogy a közös fajok közül mindig a kisebb 29* 442
