Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs Tamás: Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására

STATISZTIKUS MATEMATIKAI MÓDSZER NÖVÉNYTÁRSULÁSOK ELHATÁROLÁSA DR. PÖCS TAMÁS Valamely növénytársulás leírása, egyiknek a másiktól való megkülönböztetése, kérdéses felvételi anyagok hovatartozásának eldöntése mindaddig nem lehet objektív, ameddig nem helyezkednek a különböző asszociációk leírói valamilyen közös, konkrét alapra. Az eddig leírt számos asszociáció egy része nyilván meg is felel a felállítandó kritériumoknak, másik részét egy-egy revízió alkalmával el kell vetni, illetve össze kell vonni már korábban leírt társulásokkal. A növénytársulások rendszerezésében sajnos az eddigiek során nem igen kaptak helyet a matematikai módszerek, pedig az egyszerűbbeket már a század elején ismerték. E helyett, különösen a középeurópai iskolában sokkal nagyobb szerepet kapott a szubjektív ítélet, egyéni meglátás. Bár ebben is kellett szerepeljenek objektív momentumok, mégis helyet adott, lehetőséget nyújtott az asszociációk korlátlan leírásának, az e fölött folytatott meddő és fölsöleges vitáknak. Az asszociációk, mint a természetben objektíve létező növénycsoportosulások, objektív módszerekkel vizsgálhatók és megkülönböztethetők egymástól. Az elhatárolásra használható matematikai módszerek az idők folyamán tökéletesedtek és ma eljutottunk odáig, hogy megbízható és jól kezelhető módszert adhatunk azok kezébe is, akik eddig visszariadtak matematikai módszerek alkalmazásától. A következőkben röviden történeti áttekintést kívánok nyújtani az eddig alkalmazott legfontosabb és legegyszerűbb módszerekről, nem annyira időbeli, mint logikai sorrendben, a teljesség igénye nélkül. Jaccard vezette be a század elején az ún. „Gemeínschaftskoeffizient" fogalmát. Különböző területek flóráját összehasonlítva százalékban fejezte ki vele a flórák hasonlósági fokát. Már a húszas években, a modern cönológia kialakulásának idején megnyilvánultak olyan törekvések, hogy ezt, vagy ehhez hasonló módszert a növénytársulástanban is alkalmazzanak az egyes asszociációk hasonlósági fokának — és így önállóságuk jogosultságának — fokmérőjeként. Jaccard módszere Sörensen révén vált ismertté a növénytársulásban (Sörensen 1948). A használt képlet a következő: 29* 441