Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.
szocialista-ellenes kampányának egész fegyvertára. Ez 10—15 év alatt felvonultatta a polgári szemlélet valamennyi szocialista-ellenes érvét, az „önző emberi természet"-re való hivatkozástól a szeretetig, a gyermeki lélek összhangjának megőrzéséig. Lényegében másfajta, lényegesen új érveket még napjaink szocialista-ellenes propagandája sem tudott kitermelni . . . A ,,Társas életre" közösségi szellemre nevelés eléggé ritkán — a polgári társadalom szerkezetéből következően — szerepel a vidéki sajtó cikkeiben. Mégis, három szempontból foglalkoznak a társas életre neveléssel: a) Fontosnak tartják a „társas érzelmek" kifejlesztését, (pl. „Nevelészet", Losonc, 1881/1. sz. Zajzon Dénes cikke) — és az „ifjúsági egyesületek" szervezését. Ez utóbbi szervezési problémával az uralkodó osztályok „több legyet is akartak ütni egy csapásra." Egyrészt, a vallásos és nacionalista legény-, és leányegyletekkel foglalkoztatni akarták a fiatalokat, szórakoztatni, lekötni, elvonni a politikától, elsősorban a szocialistáktól. Másrészt, nemzetiségi vidékeken, a „magyarosítás" célját is szánták a magyar nacionalista ifjúsági egyesületeknek. (Pl. „Trencsénvármegyei Tanügy", 1911/2. sz.) b) A közösségi érzület fejlesztését fontosnak tartották az osztálybéke illúziója érdekében, az osztálykülönbségek, osztályellentétek elködösítésére is. Némelykor pl. kifejezetten panaszolják, hogy az értelmiség és a polgárság lenézi a parasztságot, és a „társadalmi nivellálás" céljából szükséges a nemzeti közösségi érzületre való nevelés, (pl. „Kisküküllőmegyei Tanügy", 1909/5. sz. Gráczy Károly: „Mai társadalmunk" c. cikke; „Óvoda és iskola" Hódmezővásárhely, 1914/9. sz.-ban Horovitz Jakab az egyenlőségre nevelés jelentőségét emelte ki. c) A XX. század eleje óta sűrűn emlegetik a folyóiratok a polgári szociálpedagógiát, a társas életre, közösségre nevelés polgári koncepcióját. (Pl. Papp Mihály a „Borsodmegyei Tanügy" 1913/2. sz.-ban viszonylag részletes ismertetést írt Natorp és a szociálpedagógia elveiről.) ** * A fegyelmezéssel és eszközeivel, módjaival már jóval sűrűbben találkozhatunk a vidéki pedagógiai sajtó hasábjain. Kétségbevonhatatlan tanúbizonysága ez annak, hogy a mostoha iskoláztatási viszonyok, a zsúfoltság, a nem megfelelő helyiség és egyéb kedvezőtlen körülmények — mennyi gondot okoztak a gyakorló pedagógusoknak a tanítás rendjének fenntartásában. 1874—1914-ig úgyszólván állandó témája a fegyelmezés a vidéki folyóiratoknak. Az írások zöme — elsősorban a konzervatív pedagógia, a herbartizmus hatására — külső, adminisztratív rendszabálynak tekinti a fegyelmezést. A tudatosságra, komolyabb meggyőzésre törekvés igen kevéssé foglalkoztatja a sajtót. Jellegzetesen elszigetel43