Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1964-ben

a középhegységen át, majd a Tiszántúl északkeleti területén e napon volt a csúcsérték. Másfelé 14-én. A magyarázata is olvasható. Mind 14-én, mind 29-én szubtrópusi meleg érkezett. Tapasztalat: A májusi hirtelen felmelegedés feltétele a délies légáramlás. Május 30-án a napi ielentés ritkán olvasható megállapításokat közöl: „Az Atlanti-óceán és szárazföldünk között az évszakra jellemző ún. monszun-előtti időjárási helyzet alakult ki." Az óceán fölött nagytömegű hűvös, Európa keleti felében 20—25 fok közötti hőmérsékletű, ritkább légtömeg uralkodott. A nyári napok száma 5. Ez még relatíve elegendő, mert Pécsett is ugyanennyit észleltek. A rivális Lőrinci 8 nyári nappal megelőzött. Az egri május tehát nem csalogatta a strandolókat. A csapadék összege 66 mm, csupán 4 mm-rel maradt el az átlagtól. A csapadékos napok száma 12. Ez aránylag jól oszlott meg a hónap alatt, csak a mennyiségi eloszlás volt egyenetlen, mert a havi összegből 14-én annak több mint a fele, 34 mm hullott. A hónap alatt ötször volt zivatar. Sok esetben bőséges harmat öntözte a felszínt. Sokfelé nagyobb volt az esőhiány és a velejáró szárazság, mint Egerben. A 249 napfényes óra megfelelt az átlagnak. Ezzel az értékkel megelőztünk olyan állomásokat mint Pécs, Budapest, Kecskemét. Ellenben a Hegyalja és a Nyírség már több napfényt kapott. A májusi időjárási események egészben véve kiegyensúlyozottnak tekinthetők. 430