Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1964-ben

Június Párás, esős, rendkívül meleg hónap. A légnyomás 745,9 mm, 0,1 átlag alatti. A frontok száma feltőnően nagy, előfordult olyan nap, amikor 2—3 front — vagy felhőátvonulást észleltek. A hónap folyamán a szubtrópusi, illetve a tengeri eredetű légtömegek uralkodtak, összesen 368 órán át. A havi hőmérsékleti középérték 22,5 fok, 3,1-el átlag feletti. így volt ez az Északi-Középhegység vidékén, valamint a Tiszántúlon. Ilyen magas átlagos középértéket Egerben még nem jegyeztek fel. E hónap abszolút maximumának az értéke már nem volt ennyire kiugró: 31,2 volt a csúcsérték, mégpedig 15-én. 33 fokot csak Pécset és a rivális Lőrinci jelentett ezen a napon. Mind a maximumot, mind a legalacsonyabb értéket országszerte igen különböző napokon észlelték. Egerben a hónap utolsó napján volt a legalacsonyabb érték, mégpedig 10,2 fok, éppen úgy, mint a Tiszántúlon. ,,Az Atlanti-óceán észak-nyugati részéből széles sávban hűvös tengeri levegő áramlott a kontinensre," írta a napijelentés. Közben 27 nyári nap, ebből 12 hőségnap adódott. Hirtelen hőcsökkenés 30-án következett be. Még 29-én délben 25,2 fokot észleltek, másnap 14 órakor már csak 14 fokot mutatott s hőmérő. 24 óra alatt 11 fokos zuhanásnak voltunk tanúi. 30-án hajnalban tengeri hideg, majd reggelre sarkvidéki légtömegek érkeztek. A napijelentés ezt írja: a napi középértékek 2 nap kivételével végig 20 fok felett voltak, csak 30-án lett 13,6°, ami szokatlanul alacsony. A csapadék havi összege 117 mm, 29-el több a törzsértéknél. E tekintetben a hónapot két részre lehet osztani. A 13 esős napból a hónap első felére csak 3 jutott. Ebből azonban 2 kiadós volt. 20 napon jeleztek zivatart, néhányszor csapadék nélkül. 8 ízben jégeső is hullott. A zivatar a hónap második felében naponta megismétlődött. Ez a megfigyelés is igazolja, hogy a Bükk előtere nyári zivatarokban gazdag. Nem volt egyetlen nap sem, hogy hosszabb-rövidebb időre ki ne sütött volna a Nap. A napsütéses órák száma így 275-öt tett ki, ez 19-el több az átlagnál, de az összeg elmaradt a hegyaljai állorrások napfénytartalmától. A feltűnően sok szubtrópusi levegőfajta érkezése a sokévi tapasztalattal ellentétben melegebb júniust okozott, zivatarral párosulva a csapadék bőven öntözte a felszínt. Július Hőmérsékleti viszonyok tekintetében felemás hónap. A légnyomás átlaga 747,0 mm, 1,4 mm-rel az átlagnál magasabb. A pozitív eltérés okát a sok veszteglő front jelenlétében kell keresni. A légtömegek származás szerint aránytalanul oszlottak meg. Az első dekád alatt 4 sarkvidéki, vagy tengeri hideg légtömeg érkezett. Ezek hatására a hőmérséklet lényegesen csökkent, a csapadékképződés pedig megnövekedett. A hónap második dekádjában már a szubtrópusi levegőfajták is megérkeztek, az időjárás megváltozott. A szubtrópusi, 431