Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

A törvényszék Izsák László alszolgabíró jelentésének meghallgatása után még két kéréssel foglalkozott. Az elfogottak azt kérték, hogy tekintettel a szorgos munkaidőre, kezesség mellett engedjék őket szabadon. — Ezt a kérést a törvényszék nem találta teljesíthetőnek. A közbirtokosok az iránt folyamodtak, hogy a katonai megszállás, valamint a lakosság által megcsonkított mérnöki munka kiigazításának költségét, továbbá a nekik okozott károk megtérítését a bűnösök viseljék. A katonaság pedig legalább a tavaszi szántás és az ugarlás bevégeztéig maradjon a községben. — A közbírtokosok kérését a törvényszék magáévá tette [84]. 1848. április 8. A rögtönítélő bíróság gyors ütemben lefolytatta a tárgyalást és még aznap ítéletet hirdetett. Részletek az ítéletlevélből: „Ámbátor vasban beállított elsőrendű vádlott öregebb Ludányi József matyó makacskodásnak vakmerő kitüntetése mellett a törvényszék előtt kivett önvallomásában az ellene támasztott vádakat elbízott elszántsággal és rosszlelkűséggel megtagadta, minthogy azonban a hit alatt kihallgatott 16 tanú világosan kifejtené azt, hogy megnevezett a f. évi április 2-i népgyűlésben a közhírré tett szolgabírói rendelet és helységjegyzői figyelmeztetés megvetésével az összvesereglett népet arra fellázítani, hogy nincs már többet a régi törvény, más törvény van most már, szabadság van most, nem parancsol már senki, azért ő azt parancsolja, hogy őtet kövessék, és foglalják vissza a régi földjeiket, abban menjen minden lakos szántani, ő a maga földjét haláláig nem engedi, engedelmeskedjenek neki, mert az őszön is azért maradtak kenyér nélkül, mert nem értették meg egymást, — nemcsak nem iszonyodott sőt megelőző időkben is folytonos lázítgatással ingerié a népet, jelenleg pedig lázításait tetté is érlelve a régi földjeit erőszakosan önmaga visszafoglalva szántani és azt szolgabírói kétrendbeli eltiltásra is folytatni merészkedett, második rendű vádlott ifjabb Rúzsom József ellen pedig a tanúk vallásai napfényvilágosan kitüntetik azt, hogy érdelkett népgyűlés alatt a lakosság fellázítására nemes öregebb Ludányi József matyóval közösen és egyformán működött, a jegyzőt és tanácsot káromlás közt öszvehuncfutolta és agyonütéssel fenyegette mindazt, ki az ő visszafoglalandó földjeiben szántani merészelne, és általánosan az egész lakosságot a régi földjük visszafoglalására buzdította, mind önvallomása igazolja, hogy lázító szavait tettel is követve régi földjét a szolgabírói parancs ellenére visszafoglalni, szántással birtokába venni merészkedett, sőt folyó hó 4-én szántás alatt kint a helyszínén jóakarólag eltiltatván járásbeli szolgabíró által, annak azt felelte, hogy ő nem engedelmeskedik, mert nem olyan idő van most, mint azelőtt, nem parancsol most már neki, csepp vérig nem hagyja el a szántás által visszafoglalt földjeit, ne is ellenezze azt senki, mert különben ribillió lesz, melyet a világ még nem látott, más helységek is egyetértenek 21 369