Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

velők, — és ennélfogva mind a lázításban, mind a vagyonbeli bátor­ság megingatásában tetemes részvétellel terheltetik, harmadik rendű vádlott Rúzsom Mihály a hit alatt kihallgatott tanúk vallásai által azzal terheltetvén, hogy a kérdéses népösszvegyü­lekezés alkalmával a nép lázítására egyrészről ingerlő és bújtogató szavaival eszköz volt, midőn állítá, hogy nem parancsol most már senki, gyerünk >,a régi földre szántani és szántsa azt minden lakos, kü­lönben aki az ő régi földjét szántani, vagy csak keresztülbarázdálni is merné, úgy öszveaprítja, mint töltött káposztában a húst, — terhel­tetvén továbbá, hogy Gyöngyösön más falubeli emberektül hallván, hogy most már minden szabad, a járásbeli szolgabírónak intő és hiva­talosan eltiltó parancsára azt felelni merészkedett: ha a templomtúl fogva az egész határt is körülállítják akasztófával, földjétől utolsó csepp véréig el nem áll, — és ezek szerint úgy is, mint a felsőség rendeletének lábbal taposó ja és egyszersmind a vagyonbeli bátorság leromboló ja tetemesen terheltetik, negyedik rendű vádlott Babos Mihály pedig a hit alatt kihallgatott tanúk vallomásai szerint azzal terheltetvén, hogy bár akkoron helység bírája volt, az április 2-i lázadásnak feljelentéséről a szolgabíróhoz a jegyző által írt hivatalos levélre sem a helység pecsétjét kiadni, sem a levelet elküldeni kötelességének nem ösmeré, és ezekhez képest a kérdéses lázítások meggátlásához nemcsak, hogy hivatalánál fogva hozzá nem járult, sőt folytonosan alattomos népbúj togató lévén, már a múlt év őszén is Fügedre ottani jegyző nemes Ludányi Pálhoz utasí­tások szerzése végett küldötteket küldözött, jelén zavar bekövetkezte­kor pedig nemcsak hogy a felsőbbsége, járásbeli szolgabírája rendele­tét nem teljesítette, és példájával a kijelölt földjeik szántására ki nem ment, hanem tettleges ellenszegülései által éppen ő, mint bíró a tör­vényes és helybeli béke, rend, vagyonbátorság megzavarásának egyik főeszközlője volt, mindezen előadottaknál fogva ezen négy lázítók, kik közül a három első f. é. április 5-én a törvényszék elibe való berendelő parancs vakmerő megvetésével is terheltetik, könnyen a legveszedel­mesebbé válható vétségek megbüntetésében: mindnyájan fejenkint 2 évi vasban közmunkán szokott böjttel töltendő fogságra és a költsé­gek közösen leendő megtérítésére ítéltetnek, ötödik rendű vádlott Szecskő István ellen a tanúk vallomásai ál­tal kivilágosulván az, hogy az érdekelt népgyűlés alkalmával a népet régi földjeiknek szántására ingerelni, a helység elöljárósága ellen pe­dig vakmerően oly bujtogatással kikelni bátorkodott, hogy nem paran­csol már senki, és szájába kellene ütni a volt tarjáni bírónak a pipát, sőt öszve kellene azt aprítani, — ezért egy évi vasban közmunkában szokott böjttel eltöltendő fogságra ítéltetett [85]. További 20 vádlottat ítéltek félévtől egy napig terjedő fogságra, nyolcat közülük felmentettek. Minthogy időközben a község lakosai megkezdték a tagosztály szerinti földek szántását, a katonaságot el­rendelték a faluból. A felmerült károk és költségek az ítélteket ter­helték [86], A törvényszék munkáját befejezte. Az elítéltek megkezdték bünte­370

Next

/
Oldalképek
Tartalom