Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

ket küldött ki a vétkesek megbüntetésére. A törvényszék másnap délután 3 órára Gyöngyösre maga elé idézte a lázítással vádolt ör. Lu­dányi József matyó, ifj. Ludányi József matyó, Ludányi János kurta, Ludánvi Jakab benke, Ludányi Petri Ferenc, Ludányi Imre benke, Rúzsom István, Rúzsom Mihály, Szecskő István, Földi Ferenc és Rú­zsom József tarjáni lakosokat és a helység elöljáróit [81]. A kitűzött időre a bíró és az elöljárók megjelentek, a vádlottak azonban nem. A törvényszék Babus Mihály bírótól érdeklődött a nyug­talanság oka felől. A bíró nyíltan megmondta: „ők még a tavasz fo­lyamán olyan földbe kívánják a tavaszit elvetni, mely a legjobb, mely­ből legtöbbet várhatnak. Mivel szavai elárulták, hogy ő is „a rendbon­tókkal egyetérteni merészelt — a törvényszék letartóztatta. Egyben el­határozta, hogy „a békétlenkedő csavargók" letartóztatására katona­ság segítségét kérik s ezért megkeresik a Gyöngyösön tartózkodó gr. Wrbna ezredbeli őrnagyot [82]. Egyben kitűzték a legközelebbi tör­vényszéki ülést f. hó 6-ra. Peregnek az események. 1848. április 6. Izsák László alszolgabíró jelenti: a Wrbna ezred őrnagya Verpelétről fél század katonaságot berendelt és a katonák Gyöngyösre megérkeztek. A törvényszék meghatározza a vétkesek elfogásának körülményeit. „Nemcsak azokat kell elfogni, akik tegnajp a törvényszék előtt meg­jelenni makacskodtak, — tehát nemcsak a lázítókat, hanem mindazo­kat, akik a határbeli földesurak földjeit és rétjeit szántani merészelték. A katonaság felhasználása az alszolgabíró ügyességére bízatik. A vét­kesek elfogását először megyei hadnagyoknak kell megkísérelni, ha ez nem sikerülne, csak akkor kell a katonaságot felhasználni. Min­den esetre a katonákat az illető vétkesek házainál kell elszállásolni, akik mindaddig ott maradnak, míg a helységben a csend és a béke helyre nem áll. Ha pedig a vétkesek fegyvert használnának, a: kikül­dött szolgabíró a katonasággal vonuljon vissza és kérje ki a törvény­szék rendelkezését" [83]. 1848. április 7. „Izsák László alszolgabíró hivatalosan jelenti: kiküldetése követ­keztében tegnap délután történt megérkeztekor a rendelkezése alá bí­zott katonaságot a helység házánál felállította ugyan, minthogy azon­ban a lakosság részéről semmi ellenállást nem tapastzalt, a törvény­széktől kapott utasítást követte. A kiállított katonaságot nem használ­va a megyei hadnagyok által mind a törvényszék elébe beállíttatni rendelt lázítókat, mind a lázitást követő lakosokat elfogatta. Tizenkét katonai között még az nap Gyöngyösre behozatta, s más alkalmas fog­ház nemléte miatt éjjin által a helyben lévő katonai laktanya foghá­zába őriztette, a többi katonaságot pedig lovaival együtt Tarjánban a lázítók házaihoz beszállásoltatta, s azoknak a lázítók terhére háramló ellátásáról intézkedett." — Jelentette továbbá, hogy „.. .a nép nyugodt kedéllyel s békésen vette a lázítók elfogatását s felszólítására az ösz­szesítés útján részükre kijelölve lévő földek szántásának minél előbbi megkezdését megígérte." 368

Next

/
Oldalképek
Tartalom