Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

és volt jobbágyai között a legelőelkülönzés, illetőleg úrbéri rendezés, akár egyezség, akár úrbéri per útján valóságosan és tettlegesen már végrehajtatott, az ekként megtörtént összesítés, illetőleg elkülönözés, többé fel nem bontathatok." — így vált a régi sérelem, az 1848. évi úrbéri törvények hiányosságából adódóan új sérelmek kiinduló pontjává. Voltak, akik nem kérvényeztek, már eleve nem bíztak abban, hogy akár a megye, kormány, vagy országgyűlés jóváteszi a rajtuk elkövetett igazságtalanságokat. A „kitörést", 3 közvetlen cselekvés útját választották. A következőkben ismertetésre kerülő tiszasasi, gyöngyöstarjáni, parádi és bodonyi nagyhatású és nagyhevességű parasztmozgalmaknak is a rég- vagy közelmúltban elszenvedett sérelmek adták a tápot. Tiszasas 1848. április utolsó napjaiban Tiszasason megmozdult a parasztság, mégpedig az úrbéri rendezés során elszenvedett sérelmei miatt. Nézzük meg a mozgalom előzményeit, lefolyását s eredményét, illetve következményét! Tisza«sason 1843-ban úrbéri elkülönözést hajtottak végre. A tiszasasiak ezt magukra nézve sérelmesnek találták. Az ellenállás tüze ott izzott a lelkekben s ez az izzó üszök kapott lángra 1848 tavaszának friss levegőjű fuvallatára. Az egész faluban arról beszéltek, hogy végre felragyogott a szabadság napja, s itt az idő a cselekvésre. A buzdításban elől járt Csató Mária és Csató Katalin, kiknek cselekvésre serkentő szavai termékeny talajra hullottak. Az előkészületek tetté értek. Pintér András és Gebei István nagyszombat délutánján elmentek Luby Imre tiszaugi számadó tisztjéhez és bejelentették, hogy ők a Kelem földet, mely jelenleg az uraság birtokábain van a község részére elfoglalják. A bejelentés után visszamentek Tiszasasra. Az ígéret beváltására húsvét hétfőjén került sor. Mikor is a hozzájuk csatlakozó Körösi Sándor és a fent említett két asszony vezérlete alatt a község lakói az említett Kelem földre mentek s onnan Luby Imre csordáját kiverték és az egész község állatait oda behajtották. A tiszasasiak tette nagy riadalmat keltett. Luby Imre földesúr az esetet jelentette a vármegyének s a vármegye azonnal intézkedett. 1848 április 28-án összehívták a rendőri välaßztmänyt, majd a május 2-án tartott törvényszéki végzés értelmében Halasy Kázmér alszolgabíró fegyveres hadnagyok kíséretében május 3-án, a kellő intézkedések foganatosítására a helyszínen megjelent. A község házánál mintegy „150 egyént s asszonyokat felingerülve találta". A felolvasott törvényszéki végzésre: „mely szerint a)z általuk elfoglalt urasági földből barmaikat kihajtani, s annak további birtoklásától elállani nem akartak, sőt az uraság barmainak és uraknak s törvényszéknek a Tiszába; fojtásával s a harangok félreverésével" fenyegetőztek. Az alszolgabírő erre parancsot adott a templom Ajtajának a bezárására és a főkolomposok elfogására. Erre „nagy zúgás és tolongás" támadt. „A lázító főnökök 365