Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

esztendő szeptember 16-án hozott határozata megsemmisítvén, a folyamodónak tulajdonbani visszahelyeztetése, amennyiben abból kivettetett . . . ezennel megrendeltetik" [33], Az is előfordult, hogy a jobbágyok már nem is azt sérelmezték, hogy tőlük a földesuraik a régebben birtokukban volt úrbéri telkeiket elvették — ennek visszaszerzésére úgy sem volt komoly lehetőségük, — hanem csupán azt kérték, hogy a régebben elvett jobbágytelek után a továbbiakban már ne kelljen a közterheket viselniük. Az 1848. június 13-án tartott hivatalos jelentéseket tárgyaló törvényszéki ülésen ,,Szenterzsébet helysége adózó közönsége előadja, hogy az 1771. évi Ürbéri törvénykönyv tartalma szerint Szenterzsébet helységében 14 3/4 házhelyek voltak az adózók kezén, jelenleg pedig csak 7 1/2 háztelkeket bírnak. Mire nézve kérik, hogy a közterhek viselésében a birtokukban lévő 7 1/2 jobbágytelek után rovattassanak meg." A megye a kérés jogosságának megállapítására elrendelte a vizsgálatot. A nyomozás a szenterzsébetiek igazát bizonyította. A törvényszék intézkedett: ,,a sérelem orvosoltassék" [34]. Megjegyezni kívánjuk: bár az átvizsgált iratok sok olyan esetről számolnak be, amelyekből az erőszakos kisajátítás ténye kétségenkívül megállapítható, — az is valószínűnek látszik, hogy a felsorolt eseteken túlmenően még számos alkalommal éltek a földesurak a jobbágytelek erőszakos elvételének lehetőségével, de a kártszenvedők már nem látták értelmét annak, hogy serelmük orvoslásáért a hatóságokhoz forduljanak, — mindemellett téves lenne olyan következtetést levonnunk, hogy a földesurak főként az úrbéri földek elvételével növelték a saját kezelésükben lévő allodiális birtokukat. Az iratok bizonysága szerint a földesurak az elvett telkeket nem maguknak tartották meg, hanem átadták azt más jobbágyoknak. Különben is, a majorsági birtok növelése, azok kiépítése a XIX. század első felében, nem elsősorban a telki állomány rovására haladt előre. 2. A birtokrendezések során elszenvedett sérelmek A múltból hozott sérelmek között jelentős helyet foglaltak el a birtokrendezések során elszenvedett megrövidítések, telekcsonkítások. Most ezek orvoslását is joggal várták a volt jobbágyok. „Visznek helység lakosai panaszolják, hogy illetőségeiket a tagosztály alkalmával nem a törvény rendelkezései szerint kapták ki és orvoslásért esedeznek" — olvassuk a bizottmányi ülés jegyzőkönyvéből [35]. „Vámosgyörk a tagosítást és legelőelkülönözést sérelmezi, egy főmérnököt és sérelmeik kihallgatására egy küldöttséget kérnek [36]. Czakó Lajos mérnök pedig 1848. junius 4-én azt jelenti a megyének, „hogy Ecséden a tagosítást a volt jobbágyoknak a dolog hátráltatására irányzott makacs megátalkodottságuk miatt véghez nem viheti [37]. Az ecsédiek ellenállásának az oka: nyilvánvalóan a birtokrendezés iránti ellenszenv, mely a múlt sok keserű tapasztalatából származott s a nép köztudatában élt 354