Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szabó István: Beszédkészség, beszédhelyzet, nyelvtanítás

a helyzeteket legtöbbször mesterségesen „állítjuk elő." Úgy kell azonban „előállítani" őket, hogy az életszerűség erejével hassanak. A fent idézett módszertani cikkek ([1., 2., 3., 5., 9., 10., 15., 27.]) alapos és részletes útmutatásokat tartalmaznak a szóbanforgó gyakorlattípus megszervezését, variációit illetően. Ezért mindössze a szituatív beszédgyakorlatok alaptípusait vázoljuk és néhány vitatott módszertani kérdésre térünk ki. A szituatív gyakorlatok mind a lexika, mind a grammatika oktatásában az idegen-nyelv oktatás minden szintjén alkalmazhatók. A grammatika oktatásában különös jelentőséget kölcsönöz nekik az, hogy segítségükkel az egyébként elvont és nem minden esetben érdekfeszítő grammatikai gyakorlatok is változatossá, életszerűvé tehetők. A grammatika oktatásban való alkalmazásukat az alábbi tény is indokolja. A grammatikai modelleket didaktikailag célszerűbb szintagma szintjén bemutatni, mint a mondat szintjén (az új jelenséggel való primér ismerkedést más problémák nem akadályozzák). Ugyanakkor a nyelvi jelenségeknek a mondat szintjén történő reprezentálása gyakorlatiasabb: a mondatban a grammatikai jelenségek a kommunikáció szintjén funkcionálnak. A szituatív gyakorlatban ez az ellentmondás feloldódik azáltal, hogy ott a szintagma mint hiányos szerkezetű vagy tagolatlan mondat jelenik meg

4. (Feltéve, hogy nem követeljük azt, hogy a tanuló teljes mondatokkal operáljon. Nézetünk szerint ilyen esetben megengedhető, sőt célszerű, hogy a tanuló az új anyag gyakorlásánál kezdetben a tanult jelenséget tartalmazó hiányos mondattal operáljon.) Végül, az ilyen jellegű grammatikai gyakorlatok alatt a helyzet körülírása, idegen nyelvű utasítások közben gyakoroljuk a társalgási beszédet, és a beszédtevékenységet életszerű motívumok indukálják 5. Figyelemre méltó gondolatokat és példákat tartalmaz ezzel kapcsolatban Passzov [15] cikke bizonyos német nyelvi grammatikai jelenségek gyakorlásának leírása kapcsán. Az iskolai beszédszituációnak két típusát különböztethetjük meg: 1. az oktatás természetes miliője (szervezési mozzanatokkal kapcsolatos tanári utasítások, közlések); 2. szituáció festés vagy teremtés, amely történhet a) a szituáció nyelvi körülírása (belső szemléltetés), b) szemléltető kép vagy képsorozat segítségével. Grejszer [9]) a 2. a) módszert nem tartja célravezetőnek, mivel (szerinte): a tanulót nem stimulálja beszédre, mert a tanuló készen kapja a szituáció leírásában az általa alkalmazandó nyelvi tényeket, ezenkívül kezdő fokon a helyzet nyelvi körülírása nehezen valósítható meg. Az első érvet teljesen el kell vetnünk. A helyzet nyelvi körülírására adott válasz mindig tartalmazhat olyan nyelvi elemet, amely a beszédhelyzet nyelvi körülírásában nem szerepel. A beszéd az ember számára ugyanolyan 4. Pl.: Я переписываюсь с учеником. Учитель или ученик: С иностранным учеником? С советским учеником ? Учитель или ученик : Нет, с венгерским учеником? 5. Pl.: Ты говоришь по-русски с советским человеком. Он говорит быстро, ты его не понимаешь Что ты скажешь ему? Ученик: Говорите медленно: Или: У вас гость. Вы обедаете. Гость ест мало. Как ты угощаешь его? 12* 179