Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szabó István: Beszédkészség, beszédhelyzet, nyelvtanítás

Az idézett szerzők értelmezésében a szituatív beszéd fogalma nem azonos a gyermeklélektanban és általános lélektanban ismert szituatív beszéd fogalmával. Endovickaja—Zaporozsec [7] és Rubinstein [20] szituatív beszéden a beszélni tanuló gyermek olyan beszédét értik, amely a beszéd közvetlen tárgyi szituációjára vonatkozik, annak figyelembe vételével válik érthetővé, szemben a kontextusos beszéddel, amely adekvát kell hogy legyen, a megértés követelményeivel. A nyelvtanításban szituatív beszéden, szituatív beszédgyakorlaton olyan beszédtevékenységet kell érteni, amely a beszédnél fizikailag jelenlévő vagy a beszéd által körülírt, megjelenített, szemléltető képekkel ábrázolt tényekre, helyzetre (szituációra) vonatkozik 2. Az ilyen nyelvgyakorlatok az idegen nyelvi tények elsajátításának rendkívül kedvező lélektani feltételeit teremthetik meg kellő módszertani megalapozottság esetén. Cikkünkben e gyakorlattípus néhány lélektani vonatkozását és módszertani problémáját kívánjuk érinteni. ** * Az idegen-nyelv tanulást vizsgálhatjuk úgy is, mint a valóság egy specifikus területére irányuló megismerési folyamatot. A bevésés, megőrzés és felidézés az emberi megismerés elemi fokát jelenti. A receptorokra az egyén tevékenysége során számtalan inger hat. Ezek az ingerek azonban nem mind vésődnek be feltételes kapcsolatok, asszociációk formájában, nem mind őrződnek meg és idézhetők fel mint képzetek. Hogy az analizátorokra ható ingerek közül melyek vésődnek be, őrződnek meg és idézhetők fel, az függ többek között az individuumnak az anyaghoz való viszonyától. Ez a viszony attól függ, hogy milyen szerepet játszik az adott anyag, jelenség, a személyiség tevékenységében, milyen jelentőségű az egyén szükségletei szempontjából. ,,A külső okok belső feltételeken keresztül hatnak" — hangsúlyozza Rubinstein, és ugyanott: „. . .egyetlen ok hatása sem csak az illető októl függ, hanem attól is, amire hat. . . bármely külső feltétel hatása a belső feltételeken keresztül valósul meg." [22; 192], Már a bevésésben is jelentős szerepe van az egyén beállítottságának, irányultságának, amely azáltal jön létre, hogy az egyén felismeri az anyag — esetünkben az elsajátítandó ismeretanyag — jelentőségét anyagi, vagy szellemi-kulturális szükségletei kielégítésére irányuló tevékenysége közben. Az anyanyelv elsajátítása egyéb kedvező körülmények mellett éppen azért történik viszonylag gyorsan, mert az egyén mindennapi szükségleteivel, mindennapi tevékenységével függ össze. A szituatív beszéd mint iskolai idegen nyelvi gyakorlattípus jelentősége az idegen nyelvi jelenségek bevésésének és megőrzésének stádiumában abban van, hogy a természetes beszédszituációkat imitálva demonstrálja a tanuló előtt az általa elsajátítandó nyelvi tény fontosságát. Minden nyelvtanár tapasztalja, hogy a gyors felejtés milyen sú2. Pl. You are in the street. You want to go to the station, but you do not know which way to go. What do you do then? 172