Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Kovács Vendel: A megfigyelés mint fejlődő tanulói tevékenység

krétafoltos.) A virágok árasztják illatukat. (Három poros, sárguló muskátli dísztelenkedik csupán.) Végeredményben tehát, ha a tanuló helytelen észlelése eredményekhez jut, ennek alapvetően az az oka, hogy nem figyelt a jelenségre, vagy az, hogy a jelenség gondosabb figyeléséhez nem szokott hozzá. Távol áll tőle a jelenség és idegen marad számára az az út, amely személyes megállapításokhoz segítené. A megfigyelés és a tanuló gondolkodása A tanuló, természetesen, kezdetleges észlelései közben is figyel, emlékszik és gondolkodik. S később, fejlettebb gondolkodása során is figyel, emlékszik és észlel. Az oktatásnak, különösen pedig a rendszeres és tervszerű iskolai oktatásnak az a legfőbb feladata, hogy az ismeretek megfelelő rendszerének elsajátítása közben gondoskodjék az összes értelmi erők együttes és harmonikus fejlesztéséről. A harmonikus fejlődés eredménye az, hogy a tanuló viszonylag korán képessé válik bonyolultabb megfigyelési feladatok megoldására. A bonyolult feladatmegoldásokra egyszerűbb feladatmegoldások készítik elő a tanulót. De csak akkor, ha szinte kezdettől fogva produktív módon vesz részt a tanuló a legegyszerűbb megoldásokban is. A produktív részvétel fejleszti aránylag gyorsan a gondolkodást. A produktív részvétel lényege pedig a megfigyelésközben végzett keresgélés és felfedezésre törekvés tevékenysége. A gondolkodást értelmes „betanulások" is fejleszthetik, bár lassabban. Produktívvá azonban még ekkor is elsősorban a keresgélő és problémamegoldó megfigyelések folyamán válik. A valóság és annak kutatása tanítja meg az embert igazán, teremtő módon gondolkodni. A valósággal pedig a megfigyelésen keresztül tartja biztos és közvetlen kapcsolatát a gondolkodás. Az előzőkben a megfigyelést főleg az észlelés oldaláról néztük. A továbbiakban a gondolkodás oldaláról próbáljuk vizsgálni. A tanuló attól kezdve, hogy valamelyest megtanult önállóan észrevenni, törekszik is arra, hogy bizonyos jelenségekről egyre többet tudjon és többet ismerjen meg. Önállóan is próbálja vizsgálgatni a jelenségeket, és iparkodik bennük minél több újat felfedezni. Amit ezzel kapcsolatban első helyen kell megemlítenünk az, hogy ez a felfedezésre törekvő, produktív munka sokkal kevésbé meríti ki a tanulót, mint a másik, a mások gondolkodását követő, reproduktív tevékenység. A reproduktív tevékenységben ugyanis mindent a vezető tart össze. Ö emel ki, ő válogat, rendez el, kapcsol, vonatkoztat, stb. A gondolkodás folyamatában a tanító ki-kihagyhat egy-egy mozzanatot. 100