Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: A nemzedékváltás regénye (Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes)

Tegyük még ehhez azt is, hogy Gárdonyi „lélektani realizmusa" színeződik egy sajátos líraisággal is, amely sokakat arra késztetett, hogy a naivság vádjával illessék. Pedig ez a személyes líraiság rokon Petelei vagy mások prózai líraiságával is. Egy átalakuló társadalom és egy átalakuló irodalom írója Gárdonyi, akinek pályája jellemzően reprezentálja ezt az átalakulást. Nem beszélhetünk tehát egyértelmű törésről pályáján, hiszen a századforduló utáni írói módszerének elemei és egyfajta világszemlélet csirái már a 90-es években kialakulóban voltak. Ezt az írói magatartást színezi egyéni sorsa is, amelyből elsősorban szerencsétlenül végződött házassága és a teozófikus, panteista tanulmányok vezetnek el életének utolsó éveiben a jellegzetesen deista világszemlélethez. Gyakorlati vizsgálódásainkat nem terjesztjük ki minden társadalmi regényre — hiszen tanulmányunk keretei sem engedik ezt meg, de célunk sem ez volt —, ezért az elmondottakat egyetlen regény, Az öreg tekintetes részletes elemzésével igazoljuk. II. Ha tanulmányozzuk a század első évtizedében számottevő irodalmi fórumok hasábjain jelentkező írók neveit, feltűnő, hogy az a Gárdonyi, akire már a századforduló évétől rásütötték az „egri remete' bélyegét, egészen a Nyugat megjelenéséig tagja volt az új irodalmi, szellemi életet előkészítő munkatárs gárdának. Amikor Osvát Ernő és Gellért Oszkár 1902-ben átveszik az addig klerikális Magyar Géniusz szerkesztését, Gárdonj'it is bekapcsolják abba a körbe, amelyben a legkiválóbb munkatársak Cholnoky Viktor, Fenyő Miksa, Kemény Simon, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Nagy Endre és Színi Gyula voltak. Gárdonyi már az első évben szerepel egy novellával (Annuska apáca lesz; Magyar Géniusz, 1902. 67—70. lap), de a későbbiekben is intenzív lehetett kapcsolata a lappal, amit a Magyar Géniusz kritikai figyelme is bizonyít. Két év alatt három alkalommal olyan kritikusok írnak bírálatot Gárdonyi műveiről, mint Fenyő Miksa, Bárdos Artúr és dr. Mikes Lajos [3]. A Magyar Géniuszban Gárdonyi jelentős külföldi írók műveivel is megismerkedhetett: Oscar Wilde, Ibsen és Kipling nevét is megtaláljuk a folyóiratban. Bródy Sándor 1903-ban induló Jövendő című „irodalmi és politikai újság"-jának Gárdonyi is főmunkatársa, majd később munkatársa lesz. Ady Endre, Csizmadia Sándor, Gárdonyi Géza, Erdős Renée, Szász Zoltán, Szomory Dezső, Oláh Gábor alkotják a lap legtehetségesebb írógárdáját. Amellett, hogy Gárdonyi a Jövendőben megismerkedhetett Leo Tolsztoj, Csehov, Alekszej Tolsztoj, Gorkij, Anatole France, Ibsen, Verlaine műveivel, a lap Forradalom című rovatából értesülhetett azokról a forradalmi mozgalmakról, amelyek a Monarchia társadalmi és politikai életében érlelték a dualizmus 1905-re beérő válságát De hasonlóképpen megtaláljuk Gárdonyi Géza nevét a Figyelő (1905) hasábjain is, amely amellett, hogy a magyar irodalom legkiválóbbjait szólaltatta meg, már felfigyelt a nagy európai eszmeáramla233