Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Nagy Andor: A televízió-nézővé nevelésről

esztétikai, erkölcsi fejlődésére, érdeklődésiére, érzelmi életére, gondolkodására, tevékenységére, egész személyiségére? Milyen körülmények között nézi a gyermek a televízió műsorát és mennyi ideig? [5] Ilyen és ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatják a pedagógusokat, a szülőket, valamint a televízió szakembereit is nyugaton és keleten. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a fenti kérdésekre adott válaszok olykor nagyon pesszimisztikusak. Főleg a nyugati országokban lévő szülők és pedagógusok látják nagyon sötéten a gyermek jövőjét a televízió térhódítása következtében. S tegyük hozzá, joggal! Természetszerű, hogy a televízióval kapcsolatos problémák is másképp jelentkeznek a szocializmust építő országokban. A televízió óriási eszköz lehet a szülő és a pedagógus kezében, ha ügyesen tud bánni azzal. Siegfried Mohrhof, az 1958. októberében megrendezett londoni nemzetközi konferencián (,,A film, a televízió és a gyermek") erről a kérdésről így vélekedett: ,,Egy demokratikus világ polgára, ha uralkodni akar azokon a hatásokon, amelyeket egzisztenciájára, a film és a televízió gyakorol, ha ura akar maradni ennek az egzisztenciának és ki akarja vonni azt a közlési eszközök szoktatása alól, meg kell tanulnia ismerni ezeknek a közlési eszközöknek a szerepét és működését" [6], A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy meg kell ismerkednünk a televízióban rejlő lehetőségekkel. Fel kell ismernünk és fel kell használnunk a televízió pozitív hatását. De látnunk kell a hatás dialektikus voltát, a televízióban rejlő veszélyeket is. Különösen fontos felébreszteni ilyen vonatkozásban is a szülők és a pedagógusok felelősségét. A szülők és a pedagógusok tekintélyes része ugyanis még nincs eléggé tisztában a televízióban rejlő pozitív és negatív hatással. A televíziónézés optimális időtartama és a helyes műsorválasztás szempontjai Ma még nagyon sok gyermekre jellemző, hogy szinte mindent megnéz a televízióban. Olykor a szülő örül ennek, mert gyermekét a televízió leköti, nem kívánkozik el otthonról, nem rendetlenkedik, stb. Viszont ha később a gyermekkel problémái lesznek, csodálkozva kérdi önmagától, vajon kitől tanulta, honnan látta, kétségbeesve fogja majd okolni a pedagógusokat, elmarasztalni a televíziót és a társadalmat, holott az ő liberalizmusa a bajok okozója! Ma még a pedagógusok jelentős része is csak az iskolába fáradtan, álmosan menő gyermek láttán ébred rá arra, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell. A televízió a nézők tekintélyes részét a 2—16 éves korú fiatalokból verbuválja. A nyugatnémetországi ellensbachi Népmozgalmi Intézet közvéleménykutatása szerint pl. a fiatalok 26 %-a néz rendszeresen televíziót. Svájcban viszont az ifjúság 68,6 %-a rendszeresen televízió-néző [7]. H. Himmelweit angliai kutatásai szerint a 7—14 évesek átlag heti 11—13 órát töltenek a képernyő előtt. A. P. Higgins feljegyzései ugyan98