Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Köves József: A térkép alapismeretei az általános iskola 5. osztályában a tantervi reform alapján

A felszín térképi ábrázolásának megértéséhez a lakóhely környékének ábrázolásából induljunk ki. Keressük meg pl. Egert és környékét Magyarország domborzati térképén, és vizsgáljuk meg a színeket, beszéljünk az itt található magassági számról. A tengerszint feletti magasság megértetéséhez jó a tankönyvben lévő ábra. A későbbiek folyamán szükségszerűen gyakorlásra kerülnek az órán elsajátított ismeretek. A hegy és a hegység fogalmának nem helyes használata azonban nemcsak a tanulók részéről gyakori, hanem a földrajztanárok körében is sokszor előforduló jelenség. Ragadjuk meg az alkalmat tanítási órán, kiránduláson, ha e kettőt a tanulók elé állíthatjuk, és javítsuk ki mindig a két fogalom helytelen használatát! A vízrajz térképi ábrázolása tanításának hiányosságait mutatja a 7. feladat megoldásának eredménye. A valóság szemléltetését itt is kiindulási alapnak kell tekinteni. Az Eger-patak jobb és bal oldalát határozzák meg a tanulók a helyszínen. Az általánosítást, a szabályt ennek alapján állapítsák meg. Keressék meg a térképen az Eger-patakot, és mutassák meg itt is a jobb és a bal oldalt. Nézzék meg, hogy a Tisza melyik oldalának a mellékfolyója, hol van a torkolata. A folyó esését is az Eger-pataknál vétessük észre. Eger magassága 180 m, a patak torkolatának magassága kb. 92 m. Magyarország megyei térképének ismertetésénél kezdjük megszoktatni tanulóinkat az Atlasz 1. oldalán lévő Jelmagyarázat használatára. Most a települések lakosságszámát állapítsák meg segítségével, később a bányák és az ipar jeleit keressék meg. A térkép használatában való jártassághoz hozzá tartozik, hogy a nem ismert jel magyarázatát megkeressük. Ezt a munkát mindig végeztessük el! A település fogalma csak, akkor rögződik a tanulóban, ha később is használjuk a szót. Jelentős „városok" helyett „településeket" is kérdezzünk ! A 8. feladat megoldásával kapcsolatban a térképen való tájékozódás tanításának problémája vetődik fel. Foglalkozik a kérdéssel Nemes Lívia is [7], az 5. osztályban való tanításával pedig Nagy Vendelné [5], Én csak néhány gondolatot kívánok fölvetni. Nagy Sándor a következőt írja: „...különböző ismeretek a gyakorlati alkalmazásban egyáltalán nem hamar, hanem esetenként csak évek során át változnak készségekké. A tapasztalat azt mutatja, hogy például a földrajztanításban a fő- és mellékvilágtájakkal kapcsolatos ismeretek hosszú időn át komoly, tudatos erőkifejtést igényelnek a gyermekektől a gyakorlati alkalmazáskor, a térkép használatakor. Csak az évek során át jutnak el odáig, hogy a térkép felhasználásakor a részműveletek szinte gépiesen folynak le, s ezáltal felszabadítják a gondolkodást olyan magasabb szintű tevékenység számára, amelynek az a feladata, hogy földrajzi összefüggéseket tárjon fel, földrajzi „eszmélkedést" végezzen a térkép adatai alapján" [4]. Tehát ne várjuk az, 5. osztályos tanulótól, hogy a megtanítás utáni órákon már gyorsan és hibátlanul fog tájékozódni a térképen, és ne 91