Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Köves József: A térkép alapismeretei az általános iskola 5. osztályában a tantervi reform alapján

zavarjuk helyre egyes osztályzattal a tűrhetően felelőt, ha a Mecsekről nem tudja azonnal megmondani, hogy a Dunántúl DK-i részén van. Az alsó tagozat a szabadban és a tanteremben való tájékozódást tanítja. Sok tévedésre ad alkalmat, hogy a pedagógus a tanterem közepén megállapítva az északi irányt, azt meg is jelöli pl. a terem egyik sarkában. A mellékelt ábra mutatja, hogy a különböző helyen lévő tanulók milyen hibásan mutatják ebben az esetben az északi irányt. (Szaggatott vonal jelzi a helytelenül mutatott irányt.) A tanulók olyan részletes térképet nem használnak, hogy kis területen azonosítsák a térképet a valósággal. Kirándulások alkalmával felsőbb osztályokban a turistatérképek jó szolgálatot tesznek ilyen irányú próbálkozásra, habár ez nem tananyag. Az 5. osztályban kis séta, kirándulás kereteben esetleg valamely kilátópontról készítsünk vázlatos látképet (körképet), és iránytű felhasználásával tájékozódjanak ezen tanulóink. A mellékelt vázlat az Egri Tanárképző Főiskola teraszán készült, és alkalmas az 5. osztályosok számára ezen a helyen az iránytűvel való tájékozódás gyakorlására. (Ábrát lásd a következő oldalon.) 2. A térképi alapismereteket feldolgozó órák rendkívül fontosak azért is, mert ezzel az ismeretanyaggal kezdődik a földrajz tanítása. Ezen az anyagrészen keresztül megszerettetheti a tanár a földrajzot, vagy elriaszthatja a tanulókat az új tantárgytól. A tankönyv úgy készült, hogy erősen gyakorlati jellegű órákat tartva, a tanulókat 92