Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Köves József: A térkép alapismeretei az általános iskola 5. osztályában a tantervi reform alapján

Kettő helyett egy ponttal honoráltam a „síkságot" választ. (A fennsíkról ekkor még nem tanultak, és a felsőbb osztályosoknál sem akartam más mércét alkalmazni.) Helytelen válaszok: a völgyet, az erdőt, a pusztaságot, a medencét, a folyóvölgyet, a homokbuckát. Különösen az 5. c. és az 5. b. osztályban gyenge az. eredmény, aihol a Kiskunság homokbuckái és a Hortobágy „füves pusztasága" zavarta meg az alacsony terület és a zöld szín kapcsolatát. A 8. fiú osztály aránylag gyengébb eredményét a kérdés túlkomplikálása okozta: különlegeset akartak írni a legegyszerűbb helyett. Így kerül több tanuló lapjára a medence, a völgy. A 4. feladat megoldása sikerült a legjobban. Helyes válaszok: a hegységet, a hegyeket, a magas hegységet. Helytelen válaszok: dombságot, magasságot. Az 5. kérdésre a helyes válasz: a tenger színtjétől. Helytelen válaszok: számokkal és pontokkal (?), vízszinttől, a felszín aljától, aljától a tetejéig, 200 m, Egyenlítőtől. Az 5. b. osztályban sokan nem válaszoltak a kérdésre, ezért is gyengébb az eredmény. A 6. feladat helyes megoldásánál a völgy, a hegy és a medence szó húzandó alá. 1—1 pontot, összesen 3 pontot kapott a jól válaszoló. A tankönyv a szövegben és külön is (Ne fejetsd el! címmel) hangsúlyozottan beszél a hegység részeiről. A felsőbb osztályokban a feladat megoldása előtt (mivel számítottam rá, hogy az erdőt és a patakot is a hegységhez kapcsolják) felhívtam a figyelmet, hogy három olyan szót húzzanak alá, ami föltétlenül a hegységhez tartozik. A legtöbb hiányos felelet a medence kihagyása, azután a völgy és néhány a hegy alá nem húzása miatt született. A kihagyott fogalmak helyett az. erdőt, majd a patakot húzták alá legtöbben. Néhány tanuló mindent aláhúzott, néhány semmit sem. A 7. feladat megoldásánál a jobb és a bal oldali mellékfolyó megjelöléséért 2—2 pont, a három torkolat jelzéséért 1—1 pont, tehát maximálisan 7 pont járt. A legtöbb hiba a jobb és bal oldal fölcseréléséből eredt, kis százalékban kellett pontot levonni egy vagy két torkolat meg nem jelöléséért. Az utóbbi hiba figyelmetlenség eredménye, az előbbi egy látszólag jól megtanított ismeret rossz rögzítése nyomán mutatkozott. Még a felső osztályokban is nagy a hibaszázalék. A 8. feladatnál egy-egy részlet, helyes megoldása 2—2 pontot, a hibátlan felelet tehát 12 pontot jelentett. A három 5. osztályt egybevetve a tanulók 24 %-a, a másik három felsőbb osztálynál a tanulók 41 %-a végzett itt hibátlan munkát. A mellékvilágtájak tévesztése volt a leggyakoribb. Cegléd—Jászberény vonalának kis eltérése az északi iránytól északkeletre és Jászberénytől Kecskemétre menve az aránylag kis eltérés a déli iránytól délnyugatra többeket megzavart. Az 5. osztályosok közül öt, a 8. leány osztályban két tanuló hibázta el a 8. feladat minden példáját. 87