Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

tettem meg, hogy minél több igealak szerepeljen benne különböző aspektusokban. A feladatban ilyen mondatok voltak: Amikor tegnap hazafelé mentem, találkoztam Ivánnal az utcán, amikor pedig már otthon holtam, ott találtam levelét az asztalon. Elolvastam. Ebből tudtam meg, hogy Péter holnap eljön hozzám. Amikor kifelé mentem az iskolából, az udvaron találkoztam a postással. Átadott nekem egy levelet. — Általában 8 órakor kelek fel, de ma 7-kor keltem. Anyám már régen nem irt nekem. Eddig még igen gyakran kaptam tőle leveleket. Minden héten írt nekem, de e hónapban tsak egy levelet kaptam. Gyorsan megreggeliztem és elmentem a postára. Telefonon beszéltem a mamával. Azt mondta, hogy beteg volt és nemsokára ír nekem egy hosszú levelet. — Mit csinálsz? Tanulom a szavakat. És te már megtanultad? Igen, én már mindent megcsináltam. És mit fogsz este csinálni? Moziba akarok menni. 'Gyere el hozzám, menjünk együtt. — Anyám ifjúkorában ruhákat varrt. Tegnap megvarrta az új ruhámat. — Amíg te könyveket vásárolsz, itt fogok rád várni. — Péter vett 4 könyvet. Iván állandóan 'kinyitja az ajtót. — A tanuló helyesen oldotta meg u feladatot. — Várj, mindjárt kinyitom az ablakot. Összesen 40 igét szerepeltettem, és a magyar mondatok fordítása előtt felirattam a táblára úgyszólván mindazokat az aspektus-párokat, amelyeknek valamelyik tagja a szövegben előfordult, a tanulók feladata tehát szinte kizárólag arra szorítkozott, hogy helyesen válasszák ki a 2—2 ige közül a megfelelő aspektusú igét. Kiderült, hogy a folyamatos igék használata viszonylag jó, főleg a jelen és múlt időben, százalékban kifejezve: 83,17; az összetett jövő idő eltalálásában már gyengébbek (71 % helyes megoldással szemben 29 % a rossz megoldások száma); viszont nagyfokú bizonytalanság mutatkozik meg a befejezett igék alakjainak a használatában, még a múlt időben is, amely pedig jelentésénél fogva is a befejezettségre utal (54 %—46 %). A befejezett aspektusú alakok többi alakjának a használatában a tudásuk közel van a nullához: az egyszerű jövő időt a tanulók 87,5 %-a, a felszólító módot 96,42 %-a, az infinitívuszt pedig 85,71 %-a nem alkalmazta helyesen. A folyamatos aspektus helyes megválasztása %-ban 79,3 (helytelen megoldás: 20,66), a befejezett aspektusú alakoknál viszont 21 % helyes megválasztásisal 79 % rossz, megoldás áll szemben. Ha mindkét eredményt összegezzük, a következő képet kapjuk: 50% helyes választással szemben 50 % helytelen választás áll fenn, ami azt jelenti, hogy a tanulók az igealakok 50 %-át érthetetlenül fejezik ki, nem is beszélve most a dolgozatokban fellelhető többi grammatikai hibáról, amely legalább olyan mértékben eltorzítja a mondanivalót, mint az aspektusok helytelen használata. Az általános iskolára vonatkozó jelenleg érvényes tanterv a VIII. osztály anyagául irányozza elő ,,az orosz igék két változatának (B1I/Q megfigyeltetését", valamint a „folyamatos és befejezett igék fogalmának" a megismertetését. Előbb valóban nehéz is lenne olyan fogalmakkal operálni, amelyek még meghaladják tanulóink értelmi képességét. Viszont az is lehetetlen, hogy a VIII. osztályig csakis az igék 56