Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Kővári László: A vágtafutás és a biomechanikai törvényszerűségek

ségét értjük, amely a sportmozgások gyors végrehajtását teszi lehetővé. A futássebességet a lépések hossza és gyakorisága határozza meg. A lépéshossz a vágtafutásnál a legnagyobb, mert vágtafutásnál legintenzívebb a lendítés és elrugaszkodás. Magasabb termetű futóknak általában hosszabb lépéshossz felel meg, tehát bizonyos határok között a lépéshossz alkalmazkodik a testmagassághoz, de ez nem feltétlenül törvényszerű. Minden vágtázónak egyénileg kell törekednie arra, hogy megtalálja azt az optimális lépéshosszat, amellyel maximális sebességét tartani tudja. A lépéshossz növelését csak akkor tartjuk helyesnek és eredményesnek, ha azt a lendítés és elrugaszkodás növelése eredményeként érjük el, azzal a megszorítással, hogy a támaszreakció idejének azonosnak 'kell maradnia. Ha a vágtázó talpával a kelleténél tovább támaszkodik a talajra, hiába növeli lendítését és elrugaszkodását, az ellépés nem lesz robbanékony, tehát a sebességet nem fogja növelni. A rövidtávfutó lépésének olyan hosszúnak kell lennie, amilyen csak lehet, anélkül, hogy megzavarná a mozgás ritmusát. Vágtafutásnál a sebesség a döntő tényező, ennek pedig a ritmus a legfontosabb összetevője és nem a lépéshossz. * * * Hogyan vegyük figyelembe ezeket a törvényszerűségeket a vágtafutás oktatásában? A tanulók fiatal korban ösztönösen is jól futnak, ezért ilyenkor a vágtatechnika — különösen a lábmozgás szempontjából eredményesebben oktatható. Természetesen itt is nagy a különbség a városi és falusi gyerekek között. Az általános mozgáskészség fejlesztése terén a városias életmód, a lehetőségek hiánya feltétlenül gátló tényező, amint azt több szerző kimutatta már, és ez a futómozgásra is érvényes. A futás ciklikus jellegéből következik, hogy a hangsúly a mozgás közbeni oktatáson legyen. Kezdetben fussanak lassú iramban a tanulók, később áttérhetünk a nagyobb sebességű futásra. A tanulók figyelmet fel kell hívni a fokozott előredőlésre, A vágtafutás helyes végrehajtásának oktatására csak akkor kerülhet sor, ha a tanulók már jól elsajátították a futás általános technikáját, másrészt pedig rendelkeznek kellő izomerővel a nagyobb megterhelés elviselésére. Az oktatás elején szükségtelen a bemutatás, fussanak a tanulók! Elsősorban a helyes futóritmust kell kialakítani, ehhez pedig ki kell hangsúlyozni a futóritmust és ismételten el kell magyaráznunk a helyes technikai végrehajtást. A futókban ki kell alakítani a vágtafutás készségét. Ezt nagyobb sebességű ismételt futásokkal érhetjük el. A gyakorlat igazolja, hogy a megfelelő ritmus beidegzésének legeredményesebb módja a sokszori ismétlés. A technikai követelmények elmagyarázása után mutassuk is be a helyes végrehajtást. Utána fussanak a tanulók. Az előforduló hibák javítása a mechanikai törvényszerűségek figyelembe vételével történjék. Főleg kezdő fokon azonban ne a törvényszerűségeket magyarázzuk, hanem megfelelő irányszavakkal és kifejezésekkel a helyes vég,527