Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

általában megbízhatók, eredményesek a fizikai munkában is. — A fiúk esetében gyakoribb, hogy a tanulásban hanyagok, érdektelenek (nincsenek, vagy kicsik a siker-élményeik) viszont a fizikai munkában jobban beválnak. Nálunk — különböző korcsoportokra vonatkozóan — végeztek elég széleskörű felmérést arról, hogy milyenfajta fizikai munkát végeznek és mit szeretnek a fiúk, ill. lányok; hogvan látják a szellemi és fizikai munka viszonyát, értékét, a fizikai és szellemi dolgozó megbecsülését; milyen viszonyban van pályaválasztásuk és a munkáról kialakult véleményük, gyakorlatuk. (,,A tanulók világnézeti és erkölcsi fejlődése", Bp. 1962. Tankönyvkiadó. — Írták: Dobos László—Komár Károly—Juhász Ferenc—Majzik Lászlóné—Nagy Jánosné. — 200—209., 221—236., 301., 322., 337. 1.) A kiadványból kitűnik, hogy a megkérdezett iskolások többsége végez valamilyen fizikai munkát is a szellemi munka, tanulás mellett. Legnagyobb mértékben szerepel a házi munkában a szülőknek való segítés és fiúknál a fúrás-faragás, barkácsolás. Csak elenyésző azoknak száma, akik bevallottan nem szeretik a munkát és ugyanazok nem is végeznek semmi fizikai munkát. — A német tapasztalatokhoz hasonlóan, a jó tanulóknak általában jobb a munkához való viszonyuk is. — A megkérdezettek úgyszólván kivétel nélkül méltányolják, nagyra értékelik a fizikai munkát, — mégis, amikor pályaválasztásra kerül a sor, figyelemreméltó tartózkodás tapasztalható a mezőgazdasági munkával és az alkalmazotti munkakörrel szemben. — középiskolások általában pozitív munkaélményekről számolnak be. Ha némelykor akad kellemetlenségről számot adó válasz, ez rendszerint a munka kis anyagi jutalmazásával, a kevés bérrel függ össze. Az említett tanulmány kétségkívül a munkára nevelés eredményeiről tanúskodik. Kutatásmódszertanilag viszont kifogásolható, hogy nem eléggé ellenőrzi és kritizálja a válaszokat. Ezért az adatok valósága, realitása még sokoldalú ellenőrzést, kritikai megvilágítást is igényel. A munka szeretetére vonatkozó válaszok sok esetben külsőséges átvételek lehetnek, esetleg frázisszerűék. Van azután még egy problematikus vonása az említett — és sok tekintetben vitathatatlanul tanulságos — felmérésnek. Kritikus pontja az, hogy a szerzők erősen direkt kérdések alapján próbáltak tájékozódni. A dirékt kérdések helyett viszont célszerű lenne indirektebb, kevéssé közvetlen rákérdezéssel tájékozódni arról, hogy a tanulók mennyire szeretik a fizikai és szellemi munkát, milyen munkákat kedvelnek stb. Tanszékünk részéről 1964. októberében az egri Városi Művelődési Osztály segítségével — kérdőíveket juttattunk el az egri iskolákhoz. Ezzel elsősorban az volt a célunk, hogy a helyi adatok alapján tájékozódjunk — kezdetként az általános iskola VIII. osztályosainál — a munka szeretetére, a munkakedvre vonatkozóan. A válaszok feldolgozása, a pedagógusokkal való beszélgetés alapján megkíséreltük egybevetni helyi tapasztalatainkat az 1962-ben megjelent kiadvány adataival. 42