Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

A MUNKÁRA NEVELÉS ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. BERENCZ JÁNOS A munkára nevelés kérdései a szocialista pedagógiában kezdettől fogva központi helyet foglaltak el. 1958 — a szocialista iskolareform­munkálatok, a gyakorlati élettel való kapcsolat fokozottabb kimunká­lása óta — a munkára nevelés a pedagógiai érdeklődés fókuszába került. Témánk tehát „divatos", sőt a „legdivatosabb" pedagógiai témák közé tartozik. Ez a tény bizonyos értelemben „hálás témává" avatja a munkára nevelést, — ugyanakkor viszont nem tagadhatjuk, hogy ép­pen a téma időszerűségéből és abból, hogy úton-útfélen találkozunk vele mindenütt, ahol pedagógiáról szó esik, sajátos nehézségeket is jelent azok számára, akik manapság e téma feldolgozásával foglalkoz­nak. Melyek azok a sajátos nehézségek, amelyek a fent vázolt helyzet következtében állnak elő — mindazok számára, akik valami érdemle­geset, hasznosat akarnak a munkára nevelésről írni? A kezdeti nehézség mindjárt abból származik, hogy szinte áttekint­hetetlenül nagy irodalmat kell áttanulmányoznunk akkor, ha el akar­juk kerülni a közhelyszerűséget, a már jól ismert megállapítások ismé­telgetését. Egy további, nem könnyű feladat az, hogy ki kell szelektálnunk az eddigi pedagógiai irodalomból a munkára nevelés „hagyományos", elfogadottnak tekinthető tételeit, megállapításait, a pedagógiai gyakor­lat leszűrt, ellenőrzött tapasztalatait — a munkára nevelés újszerűbb, még kevésbé kimunkált kérdéseitől és természetesen súllyal az újabb, viszonylag elhanyagolt problémák felderítésén, kimunkálásán kell fá­radoznunk. Nem kis nehézséget jelent továbbá az, hogy a munkára neveléssel foglalkozó írásművek sok esetben részben keverik a problémát a poli­technikai képzéssel, részben szaktárgyi, szakdidaktikai jellegűek (pl. a gyakorlati foglalkozásokkal kapcsolatos munkára nevelésről szólnak). Mi a következőkben — a neveléstudományban meggyökeresedett ter­minológiának megfelelően — a „munkára nevelést" erkölcsi értelemben használjuk, mint a munka szeretetére nevelést, a munka jellemnevelő vonásainak felhasználását a szocialista embereszmény kialakítására. Következő fejtegetéseinket tehát szorosan az erkölcsi nevelés területére 3 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom