Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

A MUNKÁRA NEVELÉS ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. BERENCZ JÁNOS A munkára nevelés kérdései a szocialista pedagógiában kezdettől fogva központi helyet foglaltak el. 1958 — a szocialista iskolareformmunkálatok, a gyakorlati élettel való kapcsolat fokozottabb kimunkálása óta — a munkára nevelés a pedagógiai érdeklődés fókuszába került. Témánk tehát „divatos", sőt a „legdivatosabb" pedagógiai témák közé tartozik. Ez a tény bizonyos értelemben „hálás témává" avatja a munkára nevelést, — ugyanakkor viszont nem tagadhatjuk, hogy éppen a téma időszerűségéből és abból, hogy úton-útfélen találkozunk vele mindenütt, ahol pedagógiáról szó esik, sajátos nehézségeket is jelent azok számára, akik manapság e téma feldolgozásával foglalkoznak. Melyek azok a sajátos nehézségek, amelyek a fent vázolt helyzet következtében állnak elő — mindazok számára, akik valami érdemlegeset, hasznosat akarnak a munkára nevelésről írni? A kezdeti nehézség mindjárt abból származik, hogy szinte áttekinthetetlenül nagy irodalmat kell áttanulmányoznunk akkor, ha el akarjuk kerülni a közhelyszerűséget, a már jól ismert megállapítások ismételgetését. Egy további, nem könnyű feladat az, hogy ki kell szelektálnunk az eddigi pedagógiai irodalomból a munkára nevelés „hagyományos", elfogadottnak tekinthető tételeit, megállapításait, a pedagógiai gyakorlat leszűrt, ellenőrzött tapasztalatait — a munkára nevelés újszerűbb, még kevésbé kimunkált kérdéseitől és természetesen súllyal az újabb, viszonylag elhanyagolt problémák felderítésén, kimunkálásán kell fáradoznunk. Nem kis nehézséget jelent továbbá az, hogy a munkára neveléssel foglalkozó írásművek sok esetben részben keverik a problémát a politechnikai képzéssel, részben szaktárgyi, szakdidaktikai jellegűek (pl. a gyakorlati foglalkozásokkal kapcsolatos munkára nevelésről szólnak). Mi a következőkben — a neveléstudományban meggyökeresedett terminológiának megfelelően — a „munkára nevelést" erkölcsi értelemben használjuk, mint a munka szeretetére nevelést, a munka jellemnevelő vonásainak felhasználását a szocialista embereszmény kialakítására. Következő fejtegetéseinket tehát szorosan az erkölcsi nevelés területére 3 33