Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Nagy orosz nyelvészek. I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője

NAGY OROSZ NYELVÉSZEK I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője Dr. BIHARI JÓZSEF—Dr. TÓTH IMRE (Eger) (Szeged) Tanulmányunk egy sorozat kezdetét jelenti, amellyel \a nagy orosz nyelvészeket, illetve a jelentősebb orosz nyelvészeti központok, iskolák legkimagaslóbb képviselőit kívánjuk bemutatni olvasóinknak. Nem véletlen, hogy sorozatunk első kiadványát éppen Baudouin de Courtenay munkásságának szenteljük, akinek 120-ik !születési év­fordulóját ebben az évben ünnepli meg a tudományos világ és akinek életműve az utóbbi években a tudománytörténeti érdeklődés előteré­ben áll. Amikor 1918-ban meghívták a varsói egyetemre, azt mondta szék­foglaló előadásában: Lengyelország nem azért éled újjá, hogy szapo­rítsa az imperialista országok számát Egyesek tapsolni, mások fütyülni kezdtek e szavak hallatára, mindez azonban őt a legkevésbé sem za­varta megmaradt élete végéig >a progresszivitás, a humanizmus bátor és rendíthetetlen harcosának. Szenvedélyesen küzd a nemzeti kisebb­ségek jogaiért, felemeli szavát a háború ellen és érzékenyen reagál minden igazságtalanságra. Csak emiatt azonban a nyelvtudomány őt még nem tartaná számon. Baudouin egyike a legkiválóbb általános nyelvészeknek, akit a len^­gyelek és oroszok egyaránt magukénak vallanak. Nemcsak sokoldalú tudós: ruszista, ukranológus, polonista, fonetikus, nyelv járáskutató és etimológus, hanem kiváló előadó is volt, akinek hatása alól nem von­hatták ki magukat tanítványai, eszméi, gondolatai tovább gyűrűztek bennük és az alkotó viták hevében egy egész iskola — a ,,kazányi iskola" alakult ki körülötte. Kutatásaiban elsősorban az élő nyelv fontosságát hangsúlyozta, talán ezért is szokás Baudouint Saussure előfutáraként emlegetni. Ér­dekes, hogy már egy fél századdal ezelőtt egy olyan fontos kérdésben, mint a szavaknak morfológiai részekre való bontása, olyan álláspontot foglalt el, hogy a felosztásnál nem a történeti helyzet a kiindulópont, hanem az, hogy hogyan helyezkednek el a morfémák az adott nyelven beszélő ember tudatában. Szerinte az ő lelkében kell olvasni tudnia a nyelvésznek és ha Z. A. Poticha [1] nemrég megjelent iskolai szó­169

Next

/
Oldalképek
Tartalom