Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

domborodik ki, — másrészt viszont utópikus műveiben pesszimista, rideg idomításíban látja a nevelés lényegét. A jelzett kontraszt okait az író polgári liberalizmusának korlátaiban, társadalmi perspektívájának peszszámista vonásaiban, egyoldalú biologizmusában kell keresnünk. Wells pesszimizmusa, biologizmusa, mechanikus szemlélete sok tekintetben „iskolát csinált" a nyugati utópikus művek íróinál. Huxley és „Szép új világ"-ja. (1932.) Ez a fantasztikus regény már címében is ironikus, az író mélységes pesszimizmusára vall. Az író szatirikus torzítással, de gyakran megragadó szemléletességgel, drámaisággal mutatja ibe egy olyan „szép új világ" társadalmi berendezkedését — ezen belül nevelését —, mely határozottan ellenszenves, visszatetsző a kortársak, de a mai olvasó számára is. A regény cselekménye — mintegy 600 év múlva — az, író megjelölése szerint „a Ford utáni 600." év körül — játszódik le. Diákokat kalauzolnak az új világ nagy létesítményébe, az „Embergyárba" — ezzel kezdődik a regény. A mindössze 34 emeletes épület felirataként a „Világállam" jelszava szerepel: „Állandóság, közösség, egyöntetűség". Az ,,Emíbergyár"-ban teljesen futószalagszerű „embertenyésztés" folyik. A mesterségesen tenyésztett, fejlesztett embriókat egy szigorú kaszt-rendszernek megfelelően rendezik, kezelik, idomítják. Az uralkodó, legelőkelőbb vezető-kaszt: az „alfák". (Ezen belül is az „alfa 1".) Ettől lefelé haladva, engedelmességgel, és egyre alacsonyabbrendű, mechanikus munkával tartoznak a „béták", méginkább a „gammák" és „delták". — Ehelyütt mindjárt megjegyezhetjük, hogy ez a biologizmus, a „tudományosan kitenyésztett kaszt-rendszer" és a diktatórikus, mereven automatizált nevelés — részben a fasizmus, nácizmus pedagógiájára, részben az amerikai „fordizmus" technokrata szemléletére emlékeztet. Különös aktualitása volt ennek a regény megjelenésékor, hiszen a következő évben, 1933ban került uralomra Németországban a nácizmus. Aligha vitás — és az későbbi műveiből is kiderül —, hogy művében e mozzanatok antifasiszta élűek. — Másfelől megjegyzendő, hogy a „Szép új világ" kaszt-rendszere mégsem azonos a nácizmus szélső reakciós, embertelen faji mítoszával. Huxley regényében nem bizonyos, biológiailag kialakult emberfajtákat tekintenek felsőbbrendűnek, hanem a kaszt-rendszer a szervezet előnyösebb biológiai tulajdonságain alapul. Ezeket az előnyös biológiai tulajdonságokat kondicionálják, fejlesztik — az egyes kasztokban mutatkozó társadalmi szükségletnek megfelelően — a Huxley által elképzelt „Embergyár

"-ban. Hiányzik továbbá Huxley koncepciójából az a szélsőséges terror, szadizmus, mellyel a nácizmus az „alacsonyabbrendű"-nek tekintett fajtákat kezelte. 16