Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

tárja a hallgatóság elé. Az itt folyó oktatás feladata úgy tenni koronát a latinnyelvi ismeretekre, hogy e nyelv rejtett kincseinek feltárása után valóiban nyíljék meg az út közvetlenül a latin szerzőkhöz, illetve azok olvasásához. A Schola Ludus ötödik darabja a felsőbb iskolák, az akadémiák életét mutatja be, sokkal bővebben, mint a Janua (Janua: L-LX. fejezet) és az Orbis (Orbis: XCI-XCVII.) Ezzel az ötödik darabbal kapcsolatban több egymásnak ellentmondó vélemény hangzott már el. Rácz Lajos pl. (Comenius Sárospatakon: 217) azt tartja, hogy ennek a résznek metafizikai, logikai részlete, a Jurista és a Theologus elvont tételei kirínak a darabból, mert ezek a részletek nem a gyermeki elme fejlettségéhez vannak szabva, Komor Ilona (Pedagógiai Szemle, 1958. 980—81) szerint, bár Comenius itt arra törekedett, hogy az akadémiák tanulói életét vonzónak, vidámnak mutassa be és saját külföldi egyetemi (heidelbergi) diákéveinek emlékeit is megszépítve beleszőtte ebbe a dialógusba, a mulatságos diákjelenetek során túl az akadémiai, főiskolai oktatás sok olyan problémája és vonatkozása is előtérbe kerül, amely már távol állt a pataki latin iskola első három osztálya tanulóinak érdeklődésétől, s azok az elméleti tételek, amelyekről oly elvontan prelegálnak a professzorok szerepét játszó tanulók sem jelentettek olyan vonzó erőt a hallgatóság számára, mint azok a játék-részletek, amelyekben a hazai, a pataki valóság és saját iskolai életük is megelevenedett a játék keretében. Űjabban egyes kutatók, — pl. Bán Imre is — azt tartják, hogy Patakon nemcsak az atriális osztályig folyt a tanítás, hanem az akadémiai fokon is: így e nagyobb diákok közül kerülhettek ki a szereplők éppen úgy, mint e darabrészletet értő hallgatók is (vö. Bán opponensi véleménye!). Mivel Comenius sűrítve nyújtja azokat az ismereteket, amelyeket a filozófus, a fizikus, a matematikus, az asztronómus, a geográfus

1, a jogász,, a történész, s az orvostudomány képviselője ad elő, ezért e darab-részlet megfogalmazása, stílusa, nyelve is nagyon tömör. Sok elvont szó, terminus technikus és meghatározás is erősen terheli ezt a szöveget. Ugyanakkor érdekes képeket kapunk itt az akadémiai ifjúság vidám életének rajza mellett az úgynevezett kísérleti jellegű akadémiai előadásokról is. Különösen értékes ebből a szempontból a geográfus szerepe. (Act. II. Sc. V.) A geográfus elméleti tételeinek igazolására szánt kísérleteibe, szemléltetési formáiba a. tanulókat is bevonja, s gyakran hangzik fel ez az utasítás is: „Ostende in Globo!" Közösen határozzák meg például Magyarország, s benne Patak pontos földrajzi fekvését, helyzetét is. (Sub qua ergo Mundi latitudine et longitudine Hungaria nostra sita est? — Patakum quam habet latitudinem? stb.) Nagyon figyelemre méltó ebben az ötödik részben néhány metaforikus használatú (trópusok, szemléletes metaforák) nyelvi képlete is: „História . .. Eruditionis oculus est, Geografia, Chronológia: duo Históriáé oculi, sine quibus História caeca foret." stb. Nem véletlen tehát az sem, hogy amikor az ékesszólás professzora ennek a darabnak nyolcadik jelenetében arról beszél, hogyan kell úgy helyesen ós szépen (Recte et ornate) beszélni és írni, hogy a beszéd és írás nemcsak ért162