Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

nem az egész embert akarta vele és általa formálni, nevelni. Erre is utal pl. a Praecepta Morum (Erkölcsi Szabályok: 1653) és a Leges scholae bene ordinatae (A jól rendezett iskola törvényei; 1653) megfelelő előírásaiban, amikor kiemeli, hogy a játék nemcsak pihentet, s testet erősít, hanem megóvja, illetőleg visszaadja az elme elevenségét is. A nyelvoktatásban azért is igen nagy a jelentősége. Azt sem véletlenül írta elő Comenius, hogy a nyelvek (a latin nyelv!) gyakorlására is használjuk fel a játékokat. A gyermeki játszás, a közösségben való játszás éppen úgy alkalmas erre, mint a színpadra vitt játék, a dramatizált játék. A gyermeki játszást úgy kell felhasználnunk nyelvpedagógiai céljainkra, hogy előírjuk: játék közben pl. a latin beszédkészség, a -produktív nyelvkészség gyakorlása céljából beszéljenek latinul (Colloquia inter ludendum Latina sint!), így a játék nemcsak a testnek jelent felüdülést, hanem a tudásban, a latin nyelvi ismeretekben való gyarapodás kellemes eszköze és alkalma egyúttal! A színi előadásokkal kapcsolatban külön is szól Comenius arról (Leges scholae bene ordinatae: IX.), hogy ilyen előadásokat gyakran kell tartani az iskolákban, mert a beszéddel és a cselekvéssel való ábrázolás képességének kifejlesztése mellett igen alkalmas eszköz és mód általában a szellem restségének lerázására, s élénkségének, aktivitásának felkeltésére és fokozására. A Schola Ludus pataki kiadásának Előszavában azt is megemlíti Comenius, hogy a lesznoi iskola igazgatója, Sebastianus Macer a Janua ismeretanyagának gyakorlására dramatizált formában, drámai elődásban adatta elő a Januát (Januae linguarum Comenianae praxis comica!), illetőleg annak első részét. 3. kép ,151