Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

Egyetlen példa elegendő ennek bizonyítására. A pataki Janua egyik részletének (Cap. III. 23.) e mondatát emeljük most ki: ,,Idem Sol, facit Ver, annali sua ad nos propinquatione: Autumnum vero, a nobis recestsione: et utrobique aequinoctium, Vernum et Autumnale: cum fettur summus, dat Solstitium et Aestatem atque aestum: Brumam vero cum imus est, orditurque Hiemem et gelua . . ." Ebben a szövegben valóban egyszerű nyelvi eszközökkel igyekszik Comenius a tanulókban világos képzeteket kialakítani a dolgokról, s egyúttal a latin nyelv biztos használatára nevelni őket, A szavak (ver, aestas, hiems, propinquatio stb.) valóban alapjelentésben funkcionálnak, s e szavakat egyszerűbb kapcsolatokban (facit Ver, dat Solstitium stb.) helyezi be a mondatokba, s ezeket a mondatokat is úgy szerkeszti meg Comenius,, hogy benne a szavak, szószerkezetek természetes rendben, szórendinverziók, szórendcserék (trajectio) nélkül sorakoznak. A mondatok nyelvtani megformáltságában a szabályos nyelvtani rend (s szerkesztési szabályok pontos használata) érvényesül: sehol egyetlen nyelvi dísz, nyelvi kép, inverzió stb. Valóban csak oktatni (docere) kívánt Comenius e szöveggel, s nem egyúttal gyöngyörködtetni is (delectare). Figyeljük most meg az atriális textus idevonatkozó részletét (Cap. III. 23.): „Ab eodem Solo Annus, quadriga Mundi, normationem accipit: ut nobis jam Ver, pratorum pictorem, adducat: jam Aestatem, frugum maturatricem, comparere faciat, jam Autumnum, anni horreum, sistat: jam Hiemem, terrae requiem, reddat. Ab ejusdem Phoebeae lampadis vicinitate Aestus, herbarum paralysis: a secessione vero Gelu, frigoris ille partus, aquarum condensator, herbarumque perseqvutor, veniunt." Ha a két szöveget összehasonlítjuk, először is feltűnik, hogy a januális szövegben 38 szó szerepel (ebből 9 szó ún. tartalmatlan, informatív érték nélküli szó: et, atque stb.), a megfelelő atriális szövegben már 51 szót találunk (s mindössze 4 információt nem nyújtó szót!). Az idézett atriális szöveg mondata azt is tükrözi, hogy Comenius ezen a fokon már a szép előadásra, a választékos szerkesztésre, a nyelv (a beszéd) sok módon való alakítására is nevelni kívánta az atriális osztály tanulóit. Ezért használt fel Comenius ebben a szövegrészletben már díszítést, szóképet, megszemélyesítést (Ver: pratorum pictor, Annus Sol: Quadriga Mundi stb.). A legfőbb célja az volt Comeniusnak, hogy bemutassa, miben különbözik a választékos stílus az egyszerűtől, s hogyan, milyen nyelvi eszközökkel lehet és szabad még ízléssel felhasználni, alkalmazni a nyelv, a beszéd változatosságának eszközeit, módjait úgy, hogy a szöveg mégse nyújtson szomorú példát az üres; szavakban, a tartalmatlan nyelvi képletekben való öncélú tobzódásra, s ne váljék írásunk és beszédünk haszontalan fecsegéssé, mert „mare Verborum, gutta rerum". (Atrium: LXXII.) Comenius ezért tette az atriális szöveg elé az atriális grammatikát (Elegáns Grammatica) is. Ebben ugyanis gazdag példatárt nyújt arra is, hogyan kell helyesen (recte) és szépen (ornate) írni és beszélni, hogyan kell írásunk és beszédünk tárgyát, a mondanivaló anyagát összeszedni, rendbeállítani (inventio et excogitatio rerum), helyesen megszerkeszteni (ordo rerum inventarum), hogyan kell formásán, szépen kidolgozni, megfogalmazni 144