Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

studio, Oratiuncula) szóló, s a pataki atriális (retorikai) osztály megnyitásakor tartott (Habita sub tempus erectionis Classis Latinae tartiae, Atriális, seu Rhetoricae, in illustri Schola Patakina) rövid beszédében. Először is arra utal Comenius, hogy minden embernek (s nemcsak az ékesszavú szónoknak!) kell törekednie arra, hogy gondolatait, érzelmeit, stb. . . szabatosan, választékosan és szépen tudja nyelvileg is kifejezni. (Necesse sit Hominem undequaque etiam ratione Linguae amusitatum, elegantem, svavemque esse!) Ezért ebben az atriális (retorikai) osztályban sima úton, könnyű és kellemes módszerrel (via plana, expedita, amoena) kívánja tanítványait a szép, a kifejező, a világos nyelv és stílus mesterfogásaira (elegantis Linguae et Styli artificia) megtanítani Ezek a tanítványok a vestibularis és a januális osztály anyagának megtanulása révén megszerezték a dolgoknak egyetemes, s általánosabb ismeretét (Rerum cognitionem universalem, sed generaliorem), s a jól megismert dolgokat, tárgyakat, jelenségeket stb. meg is tudják nevezni, s így nagyobb mennyiségű latin szót ismernek eredeti alapjelentésükben, (significatu proprio et nativo). Az atriális osztály tanulóit is átvezeti ennek az osztálynak praeceptora a dolgok ismeretén, de itt (a tankönyv, az Atrium segítségével) a reális ismeretekkel részletesebben és pontosabb tálalásban fognak ismerkedni a tanulók. Nincs igazuk azoknak — vallja Comenius —, akik azt hirdetik, hogy a retorikai ismeretek nyújtását ne kapcsoljuk össze reális ismeretek adásával, s itt már ne fárasszuk a tanulókat reáliákkal, (realibus non fatigarü), s a tanulókat ezen a fokon már csak az ékesszólás mesterségét illető ismeretekkel kell felvértezni. Comenius szerint ebben a retorikai osztályban sem az üres, a szépen hangzó és tartalmatlan beszédre kell oktatnunk, hanem itt is a dolgok magvával (rerum nucleis) kell az értelmet táplálni, s nem az üres és szép szavak polyvájáva.1 (non Verborum paleis) teletömni. Nem véletlen tehát az sem, hogy az atriális osztály tankönyvének, az Átriumnak textusa tárgyi tartalmát, ismeretanyagát tekintve sokkal gazdagabb (uberius), mint a Januáé. Természetesen nyelve is csiszoltabb, formásabb, hiszen a textus igényesebb megfogalmazásával azt a célt is szolgálni kívánta Comenius, hogy e tankönyv nyelvi formálásában is demonstrálja a nyelv ékességét, kifejező erejét. A Janua szövegének átalakításával, újra komponálásával is nyert új nyelvi képletek, s e kiegészítések és változatosabb mondatformák valójában önmagukban is nagy nyelvi nevelő erőt képviselnek, és a gyakorlatokhoz kiváló példatárt szolgáltatnak. Ha összevetjük a Janua egyszerűbb nyelvével, stílusával, tulajdon s nem átvitt jelentésben szerepet játszó szavaival, egyszerű mondataival, minden retorikai dísztől tudatosan mentesített nyelvi képleteivel az Atrium formáltabb, csiszoltabb nyelvét, ékes és választékos stílusát, a szerzők csinosabb nyelvi fordulatait is felhasználó szókincsét, akkor világossá válik az is, hogy Comenius a dolgok jobb, teljesebb megismertetése mellett nagyobb mértékben kívánta a változatos és választékos stílusra nevelés céljait is szolgálni ezzel a tankönyvével. 143