Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

hetősége nincs meg, vagy nem is célszerű az elméleti órákon való fel­dolgozásuk. A tematika összeállításánál a foglalkozások anyagát az elő­adások tematikájával kell összhangba hozni. A fő kérdés inkább az legyen, hogyan lehet a hallgatókat gyorsan, könnyen és biztosan a je­lenségek vizsgálására és a velük való hasznos foglalkozásra megtanítani. A feladatok megoldása során sajátítják el a hallgatók a számszerű adatok változatos ábrázolási módját és készítésének technikáját. Ezek azok az eszközök, amelyek az élettelen számokat elevenné és mindenki számára hozzáférhetővé teszik. A grafikonok, diagramok, kartodiagra­mok, kartogramok és sémák készítése csak akkor segítik az elméleti anyag jobb megértését, a számszerű adatok rögzítését, illetve később csak akkor használhatók fel eredményesen az általános iskolai tanítási órákon, a szakdolgozatok készítésénél, esetleg tudományos munkában, ha azok a lényeget, az összefüggéseket, és a területre vonatkozó isme­reteket tartalmazzák. Tehát a gyakorlati foglalkozásokon nemcsak a számítások és ábrázolások technikáját kell elsajátítani, hanem a gaz­dasági földrajzi jelenségek és adatok helyes elemzésének, értékelésé­nek a módszerét is. Ehhez viszont az szükséges, hogy az alapvető ténye­ket, a legfontosabb földrajzi neveket, néhány jellegzetes termelési ada­tot stb. szisztematikusan kell a hallgatók emlékezetében rögzíteni. A biztos, alapvető tárgyi tudás egyik igen fontos előfeltétele annak, hogy olyan oktató munkát fejtsünk ki, amely a gondolkodási készség fejlesz­tését tűzi ki célul. Olyan gondolkodást, amelyben a figyelem, az emlé­kezet és a fantázia egyenlő súllyal vesz részt a feladatok megoldásában. Ha azt tekintjük célnak, hogy a hallgatók felismerjenek bizonyos dol­gokat és elmélyüljenek egyes kérdésekben, akkor a foglalkozásokon nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló gondolkodásnak, az önálló felismerésnek, ítélet alkotásnak, következtetések önálló levonásának. Ez nem az ismeretszerzés rovására történik, hanem az ismeretszerzés­ben is egyre inkább az ismeretek alkalmazását, sőt lehetőleg az isme­retek önálló, alkotó alkalmazását jelenti. Állandóan rá kell mutatnunk arra, hogy különösen a számokkal végzett munka nem lehet öncélú. Ez a munka többféle lehet. A számokat sorokba rendezhetjük, táblá­zatokba írhatjuk, átalakíthatjuk, új számokat alkothatunk, összehason­líthatjuk, ábrázolhatjuk, következtetéseket vonhatunk le belőlük. Mind­ezt azért végezzük, hogy a világ, a két alapvető gazdasági világrend­szer, a kontinensek, az egyes országok és gazdasági körzetek szabato­sabb gazdasági földrajzi jellemzését adjuk. Emellett tudatosítanunk kell azt is, hogy ma már a korszerű műveltséghez hozzátartozik a legfon­tosabb gazdasági mutatók ismerete, egyszerű statisztikai táblák olva­sása és megértése. Az általános iskola és a társadalmi igényeknek megfelelően a gya­korlati foglalkozásokon azokat az anyagrészeket kell kiemelnünk, ame­lyek különösen alkalmasak a világnézeti, erkölcsi és politikai nevelésre. Törekedni kell arra, hogy a hallgatók világosan lássák és megértsék azokat a valódi és lényeges összefüggéseket, amelyeknek a felismerése révén formálódik a dialektikus materialista alapú földrajzi gondol­kodásuk, térbeli elemző és szintetizáló képességük. A földrajzi gon­121

Next

/
Oldalképek
Tartalom