Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

dolkodás fogalmához tartozik a földrazi, vagyis elsősorban a térképhez kötött gondolkodás és a komplex módon való gondolkodás is, amely nem zárkózik egyetlen természeti elem vagy gazdasági ág keretei közé, hanem mindent összefüggésükkel és következményükkel együtt vizsgál. A földrajzi gondolkodás tehát nem elsősorban emlékezetre, hanem a gondolkodás képességére helyezi a fő súlyt. Ez pedig csak a jelenségek kapcsolatainak a tanulmányozásával érhető el, ami egyben a tartós és maradandó tudás alapja is. A gazdasági földrajz nagy nevelő tartalma következtében hozzájárul a szocialista humanista és hazafias gondolkodás kialakításához. Különösen aikkor, amikor összehasonlításokat végeztetünk a szocialista testvéri országok és a kapitalista országok eredményeivel, teljesítményeivel, amikor a gyarmatok helyzetét, az elnemkötelezett országok fejlődését vizsgáltatjuk vagy a szocialista világrendszeren belül a kialakult új, nemzetközi munkamegosztás feltételeit, eredményeit elemeztetjük. Ezzel hallgatóinkat a proletárinternacionalizmus szellemében is neveljük. Igen fontos feladatunk a gyakorlati munkán keresztül hallgatóinkban a komplex népgazdasági méretekben való gondolkodás képességét kifejleszteni, tudatosítani. A szocializmus építésének hatalmas feladatait gyorsabban valósíthatjuk meg, ha majd a jövő tanárai meg tudják tanítani a szocializmus jövendő építőit felismerni és megérteni gazdasági életünk szerkezetének bonyolult összefüggéseit. De a népgazdasági méretekben való gondolkodás megértése arra is készteti a leendő pedagógusainkat majd a gyakorlati munkájukban, hogy amikor a népgazdasági terv megvalósítására kerül sor megyéjükben,, községükben vagy városukban, ahol majd tanítanak, maguk is résztvegyenek a tervezésben és tevékenyen működjenek közre megvalósításában is. Mert pl. új üzemek, termelőszövetkezeti majorok és más társadalmi intézmények elhelyezésének megtervezése nem lehet csupán a szakemberek szűk körének a feladata. Tehát a gazdasági földrajzi gyakorlatokon való cselekvő részvétel hozzájárul ahhoz, hogy hallgatóink felkészüljenek a szocialista társadalomban teljesítendő jövőbeli munkájukra, valamint ahhoz is, hogy szocialista erényeket fejlesszünk ki bennük. Lényeges kérdés, hogy a foglalkozások során necsak építésünk sikereire mutassunk rá az elemző munka során, hanem világítsuk meg, hogy a nagyszerű eredmények elérése közben milyen nehézségeket, milyen ellentmondásokat kellett áthidalni és milyen erőfeszítéseket fejtettek ki a dolgozók a kitűzött célok megvalósítása során. Ezzel arra ösztönözzük hallgatóinkat, hogy példaképként tekintsenek a szocialista építés harcosaira. Tiszteljék a szocialista építés élharcosait és védjék a dolgozó nép által létrehozott értékeket. A népgazdasági méretekben való gondolkodáson túl világgazdasági méretekben való gondolkodás igen fontos kérdés a pedagógusoknál. A különböző nemzetközi megállapodások, szerződések, mint pl. a KGST szerepe, a szovjet—magyar alumíniumegyezmény stb. megértése és helyes magyarázása megköveteli a nemzetközi méretekben való helyes gondolkodást is. Végül pedig az esztétikai neveléshez is hozzájárulhatnak ezek a 122