Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

Morus felfogásának pozitívumai a kereszténységnek tulajdoníthatók. A társadalmi ós pedagógiai helyzet alapos elemzése helyett itt a vallásos szempontból értékelő konzervatív neveléstörténész bukkan elő. (Fináczy neveléstörténetírói módszerének hasonló hibáira e sorok írója nemrég mutatott rá „Fináczy Ernő egyetemes n e v elés történet ének módszeréről" c. tanulmányában, a „Pedagógiai Szemle" 1964. évi 6. számában.) — A XIX. századi utópista szocialisták közül főképp OWEN-nal foglalkoznak a neveléstörténeti művek, FOURIER-t kevesen említik. A polgári neveléstörténészek OWEN-ban elsősorban a gyermekről gondoskodó, humánus filantropistát emelik 'ki, aki gyárában napköziotthont, óvodát létesített, megszüntette a kisgyermekek fizikai munkáját és gyári iskolájában korszerű, humánus pedagógiai gyakorlatot igyekezett meghonosítani. Akad olyan polgári mű, amely valósággal lelkesen ír Owen-nak erről a „pionyir-munkájáról". (Vö. Helen WODEHOUSE: „A survey of the history of education. London, E. Arnold & Co. 1924. — 159—160. 1.) Ennél továtabmenően, az utópista szocializmus valódi jelentőségét, a marxista pedagógia egyik fontos előzményeként való bemutatását — könnyen érthető okokból — már hiába is keressük a polgári neveléstörténeti művekben. Még legtovább jutnak el azok a pozitivista neveléstörténészek, akik megemlítik, hogy MARX a jövő iskolájának előképét látta OWEN gyári iskolájában. (L. John S. BRUBACHER: „A history of the problems of education." New York and London, — Mc Graw—Hill, Book Company, 1947. — 87. old. — Egyébként a szerző Owent nem „utópista szocialistának", hanem „indusztriális filantropistának" nevezi, ami világosan jelzi, hogy pedagógiájának lényeges, szocialista irányultságát mégsem méltányolta kellően. — A Marx-ra való utalás szerepel egyébként a nyugatnémet DRIESCH és ESTERHUES 1950-ben megjelent művében is: „Geschichte der Erziehung und Bildung. — Verl. Ferdinand Schöningh (Paderborn, IV. kiadás. 1950. - 335. old.) A polgári neveléstörténeti művekhez viszonyítva jóval gazdagabban, sokoldalúbban foglalkoznak az utópista szocialisták pedagógiájával a szocialista országok tankönyvei, kiadványai. A tankönyvek közül talán legdifferenciáltabban az NDK-ban 1957-ben megjelent neveléstörténeti tankönyv dolgozta fel az utópista szocialisták pedagógiáját. Ebben Owen és Fourier mellett Saint Simon-ról és Weitling-ről is olvashatunk. Emellett a XIX. századi utópista szocialistákról több monográfia is jelent meg, így pl. nálunk FÖLDES Éva, 1959-ben, PATAKI Ferenc 1961ben megjelent művei. (Lásd a „Tájékoztató irodalombban.) Említést érdemelnek továbbá az utópista szocialisták pedagógiailag jelentős műveiből összeválogatott szemelvény-gyűjtemények. (Ilyen pl. a francia utópisták műveiből összeállított, az NDK-ban megjelent kötet, Werner KRAUSS bevezető tanulmányával. („Reise nach Utopia" Berlin, Rütten & Loening Verlag, 1964.) A marxista neveléstörténészek egyébként Owen működését jóval differenciáltabban, és tudományosan megalapozottabban dolgozzák fel

r mint a modern polgári neveléstörténet. így Owen pedagógiai működé10