Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

vándor-humanisták közé tartozott, akik elhagyván hazájukat, a humanistákat pártoló magyar királyi és főpapi udvarokban próbáltak szerencsiét. Báithori Miklós mellett a többi váci renaissance püspök, sőt világi papok is összeköttetésben állottak a külföldi, főleg olasz humanistákkal. Ez könnyen érthető is, hiszen tanulmányaikat legnagyobbrészt olasz egyetemeken végezték. így biztosan tudjuk, hogy Gosztonyi János, Várdai Ferenc és Brodarics István püspökök, továbbá Balbi Jeromos váci prépost, — (alki különben is velencei származású volt) — és Zelei Ferenc kanonok olasz egyetemeken végezték tanulmányaikat. Szálkái László váci püspök — aki később esztergomi prímás lett —, habár nem is járt külföldi egyetemeken, mégis nagy humanista műveltséggel rendelkező főpap volt. 1514—1520-ig töltötte be a váci püspöki méltóságot. Több olasz humanista kereste barátságát és bámulta stílusának finomságát és előkelőségét. Coelius Calcagninus Ferrariensis nagyon szerette olvasni Szálkái Ursinus Velius „Néniá"-jában megjelent verseit. Ugyancsak Szálkái levelezett Manardus Jánossal, a kiváló ferrarai orvossal, akitől orvosi tanácsokat kért. Manardus Szálkáin kívül Frangepán Mátyáshoz, Thurzó Elekhez és több főúrhoz írt ilyen orvosi tanácsot tartalmazó levelet. Szálkái, még mint váci püspök 1514. augusztus 4-én fordult Manardushoz, azzal a kéréssel, hogy közölje vele, miként óvhatná meg fogait és látását a megromlástól. Manardus levele érdekes betekintést enged az akkori orvostudományba, illetve annak fejlettségi fokába. Kivonatosan körülbelül ezeket válaszolta Szalkainak. Előre bocsátja, hogy a látás megóvása céljából legfontosabb a fej egészségének a biztosítása. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az egész test egészséges. Szálkái leveleiből arra következtethetünk, hogy vérmes, túltáplált, érelmeszesedésre és gutaütésre hajlamos férfi lehetett. A renaissance korának orvosára vall Manardusnak egy másik levele, amelyet a krakkói püspöknek írt kedélyének fölfrissítése céljából. Ebben azt írja, hogy: „Mindennap sokat sétáljon s azután fennhangon olvasson. A kiejtése felváltva emelkedő és süllyedő hangsúlyú legyen, auráért legjobb, ha jambusökban írt ódákat olvas fel" [10]. A heves vérű, nyugtalan és szókimondó Balbi Jeromos magyarországi tartózkodása alatt főleg Vácról levelezett külföldi humanista barátaival. A Dunai Tudós Társaságnak egyik legkiválóbb tagja volt. Sajnos, csak rövid ideig tartózkodott hazánkban. Irodalmi működéséről majd a későbbi fejezetben lesz bővebben szó. A XVI. század első felének egyik kiváló történetírója Brodarics István is váci püspök volt. Tanulmányait Páduában végezte, ahol szerény, okos viselkedésével és modorával sok barátot szerzett magának. Később pedig mint Szapolyai János követe többször járt a pápánál, a lengyel királynál és Ferdinándnál. Ezen útjai alkalmával mindig és mindenütt lelkes barátokra tett szert. így Rómában Jovius Pál, Logus György és Marsupino Ferenc valósággal rajongtak az ékesszóló Brodari csért. Logus György — Brodarics Rómából való búcsúzásakor verset 325