Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

írt hozzá, amelyben többek között a következőket írta: „Jobban szereti őt, ha lehet, még a szemevilágánál is. Kéri a Mindenhatót, hogy teljesítse mindnyájuk kívánságát és Brodaricsot vezesse vissza Rómába, amelynél szebb helyet nem füröszt fényében a nap" [11]. A mohácsi csata után Brodarics hosszabb időt töltött Tomiczki Péter krakkói püspök udvarában. A lengyelországi tartózkodás alatt mélyítette kapcsolatait humanista barátaival, sőt új barátokat is szerzett. Brodaricsnak ebben az időben már írói hírneve is volt, mert a mohácsi csatáról írt művét és Logus Györgynek a róla szóló verseit úgyszólván egész Európában ismerték és olvasták a humanista tudósok és írók. így azután nem csodálkozhatunk azon, hogy a legkiválóbb humanisták is szívesen leveleztek és kötöttek vele barátságot, mert látták és tudták, hogy az csak nekik is előnyükre válhatik. így Brandolinusnak ő írt először levelet. Brandolinus később sokat köszönhetett Brodarics barátságának, mert a váci püspök igen gyakran anyagilag is támogatta őt. Brodarics a kor egyik kiváló humanista írójának, Rotterdami Erazmusnak is írt egy magasztaló, dicséretekkel telt levelet, melyben az akkori teológiai vitákra is célzást tett. Jól tudta, hogy mennyire tetszik Erazmusnak, midőn az „igazi teológia diadalmas előharcosa" címmel magasztalják, s milyen szívesen hallja, ha az előtte szőrszálhasogató skolasztikus teológiát ócsárolják. Éppen ezért ilyen szellemben fogalmazta meg 1529 márciusában kelt levelét, amelyre Erazmus már július elején válaszolt Freiburgból: „Örömmel fogadja — írja levelében — Brodarics barátságát, sőt patrónusai sorába teszi őt. Majd rátér Brodarics teológiai megjegyzéseire és ócsárólag utal arra, hogy a teológusok csak a skolasztikus dogmákon rágódnak, ahelyett, hogy a hagyománnyal és az atyák munkáival foglalkoznának" [12], Brodarics magasfokú humanista műveltségét még a gyors előrehaladására és népszerűségére féltékeny politikai ellenfelei is elismerték. Ursinus Velius több epigrammát írt hozzá. De nemcsak írók és tudósok, hanem olasz renaissance-kori képzőművészek, szobrászok és festők is leveleztek váci püspökökkel, főleg Báthori Miklóssal. Többen föl is keresték Báthorit váci otthonában, mint pl. Benedetto da Majano és Joannes Dalmata, akit Giovanni Dalmata néven ismer a művészettörténelem. Ők többször is megfordultak Vácott, sőt Giovanni Dalmata sokáig udvari építőmestere és szobrásza volt Báthorinak. Báthori a külföldi humanistákon kívül állandó érintkezésben volt Janus Pannoniussal, Vitéz János esztergomi érsekkel, Váradi Péter kalocsai érsekkel és Garázda Péterrel, tehát a hazai renaissance és humanizmus legkiválóbb képviselőivel. Ha végigtekintjük Báthori Miklós nagy munkásságát, akkor valóban együtt mondhatjuk az íróval, Szekfü Gyulával, hogy „Vácot Vitéz Váradával versenyző humanista központtá" [13]. 326