Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Bély Miklós: Mit igényel a társadalom az iskolai testneveléstől és sporttól?

a sportolástól visszahúzódtak, és a 12 évig tartó testnevelés képző eredménye nem kielégítő mértékben jelentkezett. Amikor engedtünk a mondvacsinált normákból, mindjobban megteremtettük annak lehetőségét, hogy testnevelésiben a tanulók meglevő képességük maximális kihasználására törekedhessenek. És érdekes: erre szívesen törekednek. Ezzel azonban nem csupán tudatos aktivitásuk előfeltételeit erősíthetjük meg, hanem természetesen azt is, hogy a tanulók a testnevelést kedvvel végezzék. Ez alapfeltétele annak, hogy az iskolai testneveléssel a szocialista emberre jellemző tulajdonságok kialakítását mindegyik tanulóban sikeresen támogassuk. A tanulók képességeihez méretezett, de azzal azután maximális teljesítményük elérésére irányuló erőkifejtésük a tanulókban sok irányú fiziológiás és pszichikus hatást hoz létre. Ezek a hatások jelentős nevelő eredmények elérését biztosíthatják. E tény biztosíték arra, hogy mindegyik tanuló sokoldalú fejlődését arra alkalmas oktatási anyaggal, módszerrel és különféle szervezeti formákkal optimális mértékben teljesítsük. Ezzel természetesen nem csupán a személyiség sokoldalú fejlesztését segítjük elő, hanem a sportolási kedvet mindenkiben felkelthetjük és felszínen tarthatjuk, amivel a közegészségügy érdekeit és a tömegesség igényét is kielégítjük. Az iskolai testnevelés és sport ilyen értelmezésének a gyakorlatban történő érvényesítése biztosítja azt a lehetőséget, hogy a legjobbak közül az arravalók az élsport utánpótlását ellássák. A nagy tömegekből kiválasztott legjobbak sportiskolákban és sportklubokban magasszintű sportedzéssel készülhetnek fel. Ennek eredménye az lesz, hogy az élsportolók teljesítménye tovább emelkedik, ami a kisebb képességekkel sportolók tömegére — így az iskolai testnevelésre és sportra is — serkentően visszahat és ezzel sportkultúránk emelkedését elősegíti. Különösen hangsúlyozzuk a társadalomfejlődés arra irányuló igényét, hogy iskolai testnevelésünkben és sportmunkánkban is javítsuk a tartalmi értékeket aktivizáló módszereket és alakítsunk ki újabb szervezeti formákat. Erre irányuló vélemények, javaslatok, bírálatok, kezdeményezések, elképzelések elemzését, megvitatását és értékelését különös figyelemmel végezzük. Ha ezt nem így tesszük — akár presztizsféltés miatt, akár nemtörődömségből — úgy a fejlődés kerékkötői leszünk, ami a gyakorlati munka eredményének hanyatlásához, elméletünk torzításához vezet. Ezért az iskolai testnevelés és sport fejlesztése minden vonatkozásban igényli a demokratikus centralizmus elvének érvényesítését, ami elősegíti, hogy a társadalomfejlődés igényének teljesítése a mi területünkön is mindig az objektív feltételekhez és a mindenkori lehetőségekhez alkalmazkodó optimális mértékig megvalósulhasson. A KISZ nevelési irányelvei közül sokoldalúan kell elemeznünk azt, amelyik a testnevelés és sport perspektivikus társadalmi feladataira utal. Jelentős ugyanis annak a társadalomfejlődési törvénynek az értelmezése, mely szerint rövidebb lesz a munkaidő és több szabad idő áll a dolgozók rendelkezésére. ,,Az új társadalom építésének előrehaladásával — olvassuk az irányelvekben [4] — egyre több szabad idő áll az 78