Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Bély Miklós: Mit igényel a társadalom az iskolai testneveléstől és sporttól?

társadalomfejlődés igénye, továbbá a testnevelés, valamint sport nevelési és oktatási feladatai között érvényesülnek. Mindenekelőtt hivatkozunk társadalmunk fejlődésének egyik előfeltételére, miszerint szükséges, hogy népünk apraja és nagyja részt vegyen a szocializmus teljes felépítésének munkájában. Itt a hangsúly — ami egyben a társadalomformáló erők hatékonyságát is kiemeli — a munka össznépi jellegére vonatkozik. A nyolc általános és arra épülő négyosztályos középiskola funkciója éppen az lesz, hogy ennek a munkának az elvégzésére mindegyik fiút és leányt jól felkészítse. Ezzel kapcsolatosan az iskolai testnevelés és sport elsőrendű feladata, hogy a fizikailag egészséges ifjúság nevelését elősegítse. Ne feledjük, — miként azt a KISZ nevelési irányelvei is hangsúlyozzák [3]: „ . . . az épülő szocialista társadalom testben edzett, fizikailag erős, egészséges emberek sokaságát igényli." Ennek teljesítését testneveléssel és sporttal jelentősen elősegíthetjük. Ezért a testnevelés és sport tömegmozgalmával öszszefügg közegészségügyi hatékonyságának mértéke, ami mint igény a szocialista társadalomban mindjobban jelentkezik. Nem szabad tehát leértékelnünk azokat az eredményeket, melyeket az iskolai testnevelés és sport az ifjú szervezet megedzése, egészségének megerősítése érdekében, lényegében tehát a közegészségügy javára tehet. A testnevelés és sportolás a reá háruló közegészségügyi feladatait természetesen csak akkor tudja teljesíteni, ha az ifjak akkor is sportolnak, ha már nem járnak iskolába. A sportoló tömegék megsokszorozásának előfeltételeit azonban az iskolának meg kell alapoznia. Ezt pedig csak úgy teheti, ha 12—14—16 évig tartó iskolázási idő alatt állandóan kétmlilió ifjút sportolással sportolásra nevel. Napjainkban már nem vitás, hogy az iskolai testneveléssel és sportolással elő kell segítenünk a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését. Vannak ui. olyan készségek és testi képességek, melyeket elsősorban testneveléssel, illetve sportolással tudunk hatásosan kialakítani és fejleszteni, holott azok mindenki számára, így társadalomfejlődésünk szempontjából is végtelenül jelentősek. Ezért hibáznánk, ha az iskolai testnevelésben a születéssel szerzett hajlamok alapján, a tehetséges és ügyes tanulók indokolatlan előjogokhoz jutnának az ügyetlenebb, gyengébb társaikkal szemben. Mindjobban közeledünk is az olyan testnevelés kialakításához, amelyik a tanulók személyiségének meghatározásában szerephez jutó fizikai képességek értékszintjét felismeri, mérlegeli, az e téren elért fejlődést egyénenként értékeli és az oktatás anyagában, módszerében, valamint a tanulók munkájának értékelésekor, az osztályzáskor is figyelembe veszi. Nem is olyan régen ugyanis a tanulókat egyoldalúan, főleg a cm-grsec egységgel értékelhető teljesítményeredmények alapján bíráltuk el. A maximaiizmus delelőjén, testneveléskor sokszor olyat is követeltünk, aminek végrehajtására a tanulók többsége képességek hiánya miatt alkalmatlan volt. Eme ellentmondás feloldásakor a túlzott követelmények silány eredményhez vezettek. Ez a metódus pl. nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az abszolút eredménnyel értékelő atlétika sok iskolában népszerűtlenné lett, a testnevelés iránt a tanulók lelkesedése lanyhult, 77