Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

IV. Miscellanea - Dr. Bihari József: Asboth Oszkár néhány nyelvészeti megjegyzése

mi, magyarajkúak, az orosz nyelv tanulásának kezdeti időszakában el szoktunk követni, ő is mind elköveti. Ez azonban semmit nem von le kéziratos öröksége értékéből, amely nemcsak arra vet fényt, hogy milyen módszerrel, technikával sajátította ő el az orosz nyelvet, hanem az is kiderül belőle, hogy Asboth bámulatosan éles fülű megfigyelő volt, aki jól átgondolt terv alapján foglalkozott az orosz nyelvvel, figyelmét nem kerülik el az orosz nyelv legfinomabb árnyalatai sem, és pontosságra, alaposságra törekszik mind a szókincs, mind az idiómák gyűjtésében és az egyes hangok kiejtésének, hangsúlyának megfigyelésében is. Jegyzeteit mi is az új helyesírás szabályai szerint közöljük és általában változatlanul hagyjuk hibás nyelvtani alakjait is („с легком даром", „любоныствено", „эапевалом", „свежых" stb.). Kerek zárójelben csak olyankor adjuk meg a hiányzó írásjeleket vagy nyilván tévedésből kihagyott betűket, amikor véleményünk szerint erre a félreértések elkerülése végett múlhatatlanul szükség van. Ugyancsak kerek zárójelbe tett kérdőjel figyelmeztet arra is, hogy a kézirat egyes helyei esetleg nem jól olvashatók. Kerek zárójelben adjuk meg az általunk helyesnek vélt szó olvasását is. A következőkben megtartva Asboth jegyzeteinek eredeti számozását, néhány kisebb megjegyzést fűzünk hozzájuk: ad 3: ha nem adtak sót az étkezéshez., akkor hívták így az asztalt (lásd Hadrovics—Gáldi: Orosz—magyar szótár, 1959); ad 4: Нежин átírásánál Asboth először ,,y"-t írt az ,,ii" helyett, de később az ,,y"-t kijavította ,,ü"-re, hogy következetes maradjon átírásához. — A második В betű" а Нежин szó után nyilván tévedésből csúszott be a kéziratba; ad 5: gyors beszédben а к hang tényleg ch-nak hallható néha, aminek az a magyarázata, hogy egy réshangból könnyebb bármely következő hangba az átmenet, mint az explozívából. Vö.: бог kiejtése: hoch; ad 8: желать után birtokos esetnek kellene állnia. Talán ez tűnt fel Asbothnak? Hadrovics—Gáldi szótárában a jelentése: szerencsés utat! Tudomásom szerint jelentheti azt is, hogy: menj, amerre látsz, ahova akarsz! vagy: le is út. fel is út! Akkor mondják, ha valamilyen ok miatt nézeteltérés támad két ember között; ad 12: az, amire Asboth itt felhívja a figyelmet, még ma is szinte általános hibaként jelentkezik tanulóinknál, különösen az általános iskolákban. Nem tesznek ugyanis különbséget pl. а бельё és а в школе szavakban a kétfajta l kiejtése között; твёрдым itt = глухим; льёт átírása helyesen: ljot (nem: lyot); хмелем^ben az л hang nem teljesen azonos a magyar l hanggal!, kiejtését helyesebben tükrözné ez az átírás: pam'ety; Asboth kérdésére a válaszunk: nem!, mert az orosz már a lágy mássalhangzó képzésének megkezdése előtt a magánhangzó ejtésének a végén emeli a nyelvhát közepét a lágy mássalhangzók állásába; 42 057