Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók Barnabás—Dr. Perge Imre: A vetésterület és az eltartható állatsúly megállapítása nomogram segítségével, a növénytermesztés és állattenyésztés összehangolása céljából II. rész

a) Az 1. függvénykapcsolatot logaritmizálva nyerjük, hogy lg t + lg s = lg T + lg v = x , ahonnan az alábbi két 'háromváltozás függvénykapcsolathoz jutunk: x = lg T + lg v x = lg t + lg s . Mindkét függvénykapcsolat három párhuzamos egyenesből álló pontsoros nomogrammal ábrázolható, valamennyi egyenesén logaritmus Gkálabe osztással (x-et nem skálázzuk). A kapott két nomogramot az x segítségével alkalmasan összekapcsolva nyerjük az 1. négy változós kapcsolat nomogram ját (1. ábra). Két-két skála tartója ugyanaz az egyenes, amely nagyban leegyszerűsíti a nomogramot. A középső x egyenest pedig nem kell skálázni, mivel azon úgysem olvasunk le, csupán segédegyenesként játszik szerepet a továbbiakban is a leolvasásnál. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a nomogram két háromváltozós kapcsolatot egyesít magában, tehát az alábbi összefüggésben használható; csak a (T, v), illetve (t, s) skálák pontjai köthetők össze egyenessel. (A változókat a skálák mellett feltüntettük.) Tehát ha pl. a vetésterület nagyságát akarjuk meghatározni az alábbi adatok mellett: t = 5 q s = 300 q T = 25 q , akkor mivel a t, s összetartozó skálák, ezért e skálák 5 és 300-as értékeit összekötjük egy egyenessel és ahol ezen egyenes metszi a középső skálát, azt a pontot összekötjük a T skála 25-ös értékével, amely egye40 641