Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók Barnabás—Dr. Perge Imre: A vetésterület és az eltartható állatsúly megállapítása nomogram segítségével, a növénytermesztés és állattenyésztés összehangolása céljából II. rész

GAZDASÁGI ÁLLATAINK (1 q állatsúlyra q táplálóanyag Sorszár n Megnevezés Élősúly átlagok xx Szárazanyag Keményítőérték Sorszár kg x % tél nyár tél nyár 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Szarvasmarha: átlag 420 55 5,5 3,3—4,1 * 1,9—2,2 * 1,56—1,8 2. Fejőstehén 600 56 5,5 3,0—4,1 * 1,6—2,2 1,3—1,8 3. Növendék (1 évétől) 400 20 5,5 3.0—4,1 2 — 1,6 4. Választott (5—12 hónapjában) 225 10 5,5 3,0—4.1 2,6 2,1 5. Szopós (0—4 hónapjában)** 100 3 5,— - 3,5—4,1 3,4 2,8 6. Igás 650 2 5,7 3,3—4,5 2,— 1,6 7. Hízó 600 5 6,2 3,5—4,5 2,6 2,— 8. Hím 850 4 3,4 2,8 1,4 1,1 9. Ló: átlag 440 10. Igás 500 11. Növendék 1 évestől 350 12. Választástól 1 évéig 200 13. Szopós** 100 15 5,3 3,3—4,2 2,2 2,2 70 5,3 3.3—4,2 2,2 2,2 23 5,2 3.3—4,2 2,2 1,8 5 5,4 3,7—4.3 2,8 2,5 2 3,6 3,2—3,5 2,0 1,7 14. Juhok: átlag 35—44 5 9,— 5,5—6,3 3,— 2,5 15. Kifejlett anya 40—50 45 10,— 5,6—6,5 3,2 2,5 16. Növendék 1 évétől 35—45 25 9 — 5,6—6,5 2,6 2,2 17. Választástól 1 évéig 25—35 20 9— 5,8—6,2 3,2 2,8 18. Szopós 80 napig** 12—14 5 — 2,8 — 19. Tenyészhím 60—80 5 6,5 4,2—5,0 2,4 2,2 20. Tenyészsertések: átlag 45—50 12 6,0 5 — 4— 3,3 21. Kifejlett koca 140—160 30 4 — 3,5 2,8 2,3 22. Süldő 6—12 hónapjában 55—75 32 6 — 5,— 4,— 3,3 23. Választott malac 2—5 hónapjában 30—35 30 8,0 6,5 5,6 4,6 24. Szopós malac 70 napig** 8—10 5 6 — 6,— 5,— 4,1 25. Tenyészkan 160—200 3 3— 2,8 2,4 226. Hízósertés (6—12 hónapjában) 90—110 8 6 — 5,— 4,6 3,8 27. Baromfiak: 5 00 00 tyúk, kacsa és szap. 2—0,4—1,2 — 12; 22 9; 12 8; 17 6; 8 28. pulyka, liba és szap. 5—1—3 — 9; 18 6; 8 6; 12 3,5; 5 MEGJEGYZÉS: xE számok az állományon és a fajon belül általában előforduló élősúlymegoszlásokat fejezik ki %-ban. xx A szárazanyag számai kerekítettek (max. 5—10%-ig). Nyáron a magasabb szárazanyag számmal akkor számolunk, ha kap a jószág száraz szálast is. xxx A „Fehérjekoncentráció" azt mutatja, hogy a fehérjeszükséglet hány %-a az összes keményítőértéknek. * Az első szám évi 2000, a második évi 3500 liter tehenenkénti tejtermelés mellett használható. A kettő között a tejnek megfelelően arányosan oszlanak meg az értékek. Pontos számításhoz helyesebb, ha tehenenként az alsó határt számoljuk, s a 2000 liter tejtermelésen felül minden 100 liter tejre 0,4 q abrakot számolunk. 642