Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Pócs Tamás: Gyűjtő- és kutatóúton a Vietnami Demokratikus Köztársaságban

pus! erdőkkel borított völgyében fekvő Hüöng sön-i erdészetre. Expedíciónk két GAZ terepjáró gépkocsiból állt, útjaimra mindig az említett két-három botanikus kolléga, egy szakács, egy preparátor és egy rendőr kísért el, ki a gyűjtési munkában is nagy segítségemre volt. Még aznap tanulmányoztuk az erdészet melletti Ngan Phő folyó árterének vegetációját. A folyómenti homokon és kavicszátonyokon a Homonoia riparia (Euphorbiaceae) alkot a mi bokorfüzeseinkhez vagy Hippophaé állományainkhoz fiziognómiailag igen hasonló cserjést, melyben tömeges a dél-amerikai eredetű, de minden trópuson gyomként elszaporodott Mimosa pudica és sok az apró Cyperaeea. Az elkövetkező egy héten keresztül a környék hatalmas „zárt, örökzöld trópuisi esőerdeit" tanulmányoztuk (Thai van Trüng besorolása), melyeket a Dipterocarpacea-k, különösen a Vatica tonkinensis tömeges előfordulása jellemez. A környék legmagasabb pontját, az 1347 m magas Ba Mu hegyet már szubtrópusi esőerdők borítják. A terület évi közepes csapadékmennyisége 2500 mm körül van, az év kb. 250 napján esik az eső. Az évi középhőmérséklet 23—25°, az abszolút (minimum +6 C°, tehát a terület az igen hőigényes bors és kakaó termesztésére is alkalmas. Az erdészet területén nagy kávéültetvények vannak, főleg a Coffea excelsa-ból, az egyik faalakú kávéból. A száraz évszak nem jelentkezik olyan határozott formában, mint az északibb területeken, a legszárazabb hónapban is legalább 50 mm csapadék hull, ott-tartózkodásunk hónapjában, az augusztusban pedig, ami a csapadékmaximum ideje itt, átlagosan 803 mm csapadék esik. Tehát egy hónap alatt több, mint hazánk legnagyobb részén egész éven keresztül. Ez a csapadék az esős évszakban csaknem naponként megújuló viharos trópusi záporok formájában esik le. A menetrendszerű esőt két tényező befolyásolja: a tengermelléken végigsöprő tájfunok több napos országos esőt eredményeznek, a Laosz felőli határhegységeken átbukó, kelet felé fújó, száraz, forró, tipikusan főnjellegű „laoszi szél" pedig napokra vagy (hetekre megakaszthatja az esőzést. Ott-tartózkodásunk idején eleinte zivatarok voltaik, majd laoszi szél fújt. Az alábbi, lokális klímamegfigyeléseimet összefoglaló grafikonból világosan kitűnik, milyen változást jelentett az időjárás szokásos napi ritmusában a laoszi szél megérkezése, mely éjszaka folyamán több fokkal emelte a hőmérsékletet és kiszárította a levegőt. Ezektől a kisebb változásoktól elég független az esős évszak alatt a trópusi őserdő belsejének mikroklímája (vö. Walter 1962: 62—64), melyet először itt volt alkalmam személyesen megismerni. Hajnalban, különösen a völgyekben, összefüggő ködtakaró fekszik, az erdő aljnövényzetét vastagon borítja a kicsapódott harmat, minden nedves, a levegő üdítően hűvösnek tűnik. Reggel 7 körül megindul a köd felszállása és a harmat elpárolgása. Ez 8—9 óra tájban már olyan páradús levegőt eredményez, ami nagyon megnehezíti az esőerdőben való tartózkodást. Délelőtt 10—11 tájban a „legnehezebb" a mikroklíma, mikor már a forróság is tetőpontjához közeledik. A déli órák érdekes módon könnyebbnek tűnnek, bár a hőmérséklet ekkor tetőz, de a levegő relatív nedvességtartalma viszont éppen ezért ilyenkor rohamosan csökken, 554